Tudom, tudom… 2 éve jártam először Londonban, de úgy érzem, ha már “Rajzemlékek füzete” a B/4-es rajztömböm, miért ne lehetne ennyi idővel korábbi emlékekhez is hozzányúlnom és megörökítenem rajzformában. Ezért jutottam arra a döntésre, hogy bizony ezen emlékeknek is biztosítok helyet a füzetben.

Elsőnek magát a Big Ben Óratornyot rajzoltam le, kompozícióként hátterében a London Eye-jal. Perspektivikus ábrázolásra törekedtem az épület megrajzolásánál, ami többé-kevésbé sikerült is. Sokat segített az a tény, hogy telefonomon inspiráló hangként negyedóránként megszólal a számomra borzasztó nyugtató hatású harangjáték.:

 

A képen a következők lehetnek: égbolt és túra/szabadtéri

 

 

Másodiknak maradtam a Big Ben-vonalon, viszont ezúttal a Westminster Palace-t (Londoni Parlament) is belecsempésztem a rajzba és viharos háttér-kompozíciót választottam hozzá. A vihar alapötletét valódi esemény szolgáltatta, ugyanis inspiráló hatással volt rám a rajz készültekor a közelben tomboló vihar. A kép címe ezért is lett “Vihar Westminsterben“.:

 

A képen a következők lehetnek: égbolt és túra/szabadtéri

 

Utolsó ötletként a Tower Bridge került rajzlapra, mivel a Westminster Palace és Big Ben épülete mellett a másik hatalmas kedvenc épületem a hídé. Lássunk néhány információt róla, mielőtt a rajzot megosztom veletek!:

 

A Tower Bridge (vagy magyarított nevén Tower-híd) London északi és déli részét köti össze. Megépítését a 19. század végén rendelte el a parlament azzal a kitétellel, hogy a fontosabb tengeri forgalom lebonyolításban is részt kell vennie, ezért a tengerhez közelebb eső felére építették meg 1883-1984-ben John Wolfe-Berry és Horace Jones építészek tervei alapján. Nevét a híd déli pillérénél álló London Towerről kapta. A Tower Bridge északi-déli pilléreinek vázai egyenként 11000 tonna acélból állnak, és két részből áll az útszakasza. A középső, billenthető szakaszt egészen 1976-ig hidraulikusan működő, 360 LE-s, 50 Bar nyomású gőzgép mozgatta, (a középkorban ennek megfelelően a középső útszakasz kettényitásához, mely 86 fokos szögben nyitható, egyetlen percre volt szükség) melyet 1976-ban elektromos olajhidraulikai rendszerre cseréltek. Építészeti stílusa neogótikus. A masszív acélvázakra azért volt akkoriban szükség, hogy elbírja a két torony a rá, az útszakaszok által kibocsátott hatalmas nyomást, miközben saját tömegét is tartania kell a Temze felett.

A tornyok között 1-1 üveglappal burkolt átjáró biztosítja a teherhordást és gyalogos forgalmat abban az időszakban is, mikor a híd középső szakasza szét van nyitva. Ebben az átjáróban egy rövidfilm keretében megtekinthető a Tower Bridge építéstörténete. Az építmény teljes hossza 244 m, magassága 65 m, a tornyok vízszinttől való távolsága 42-44 m. Ahhoz, hogy a 9 méternél hosszabb hajók átjuthassanak a híd alatt, az átjutás előtt 24 órával jelezni kell a hídigazgatóságnak a szándékot.

 

 

A rövid művészattörténeti betekintő után lássuk a róla készült rajzot is!:

 

Nem érhető el leírás a fényképhez.

Hozzászólások: 0