• Rengeteg új dal a csatornán
  • Csatorna-átalakulás és dalcsokor
  • Szemhéjpúder paletta-szemle – Elképesztő Rival-dobás a piacon
  • Filmszemle 2021 – Olaf karácsonyi kalandja
  • Megkésett HAUL – Gagyi termékek a jók között





  • Az oldalon szereplő összes cikk, tanulmány a szerkesztő saját gyűjtésén alapszik, így engedély nélküli felhasználása oldaladon bármilyen formában tilos! Ha megtetszik bármely tartalom, előzetes chates kérés útján elvihető, de arrakérlek, írd ki a forrást! Köszönettel: Nyx Angel
    2019. szeptember. 02.
    Nyx Angel
    Nyelvtanulás 2. rész – Spanyol nyelv alapjai, mássalhangzók kiejtéstana


    Sziasztok!

    Ma ismét egy alap nyelvtani kiejtéstant hozok nektek, ezúttal a spanyol nyelvből. Megismerhetitek röviden a magánhangzók és mássalhangzók kiejtési gyakorlatát, illetve azt, honnan is ered valójában a nyelv. Mivel egy kicsit hosszú lesz a téma, több részre fogom bontani, melyek közül most az első részben a mássalhangzók kiejtésével ismerkedhettek meg. Lássuk a nyelvet néhány mondat erejéig!:

     

    A spanyol nyelv a latin eredetű nyelvek családjába, azokon belül is az újlatin nyelvek közé tartozik. Európában több nyelvcsaládja is ismert, ilyen például a kasztíliai. A világ egyik legnagyobb népcsoport által beszélt nyelve, az Európai Unió egyik hivatalos nyelveként is ismert.

     

    Kiejtéstan – mássalhangzók

     

     

    B, V – a két hang tulajdonképpen ugyanaz a hang, viszont van néhány szabály kiejtéstanjukat illetően

    a) szó elején, beszédben tartott szünet, pontosvessző után, illetve, ha a szó mondatot kezd, magyar “b”-hang:

    libertad = szabadság

    b) két ajak által formált “v”:

    bíblioteca ((b)i(b)liotéka) = könyvtár

    c) a “b”-hang “p”-vé módosul, ha előtte pl. t áll:

    obtener (optener) = elér

     

     

    C – általában k-nak ejtendő

    1.) a, o, u:

    corazon (koraszón) = szív, caso (kászó) = ház, cubrir (kubrir) = lefed, letakar

    2.) mássalhangzó előtt:

    claro (klaró) = világos

    sejpített sz-hang e, i magánhangzók előtt:
    ciudad (szjúdá(d)) = város, cine (szine) = mozi, film

     

     

    CH – általában magyar “cs”-hang, de az idegen eredetű szavakban k-nak ejtendő

    ch = cs – chantaje (csantáhe)= megzsarol

    ch = k Munich (Munik) = München

     

     

    CC – kizárólag e és i előtt fordul elő, ejtése: ksz

    lección (leksz(i)jon) = lecke, feladat

     

    D – szünet után, szó elején, illetve l és n után – magyar d:

    destilando (desztila:ndo) = párlat; aldaba = ajtókopogtató

    minden egyéb esetben lágyan ejtett d:

    código (ko(d)i(g)ó) = törvénykönyv

    szavak végén majdnem mindig néma hang:

    Madrid (mádri(d)) = Madrid

     

    G – magyar g-hang a, o, u előtt

    ga: cagarria (kagária) = kucsmagomba

    go: degolladura (degojjadúra) = repedés

    gu: guerra (gerra) =háború

    mássalhangzó előtt:

    agradecer (agrade(sz)er) = megköszön

    minden egyéb esetben lágyan ejtett g, ami azt jelenti, hogy a nyelvünket kiejtéskor nem nyomjuk a szájpadlásunkhoz, hanem rést hagyunk közöttük

    gato ((g)ató) = (kan) macska

     

     

    H – mindig néma hang

    Hola! (ola) = Szia!, Szervusz!

     

     

    J – erősen ejtett “h”-hang, főleg g,i és e előtt:

    Julio (hulió) = Július; jilgguero (hilgero) = tengelic; jengibre (hengibre) = gyömbér

    erősen ejtett h még:

    Jueves (huevesz) = csütörtök; jardinero -a (hardinéro, -a) = kertész

    néma hang a reloj (reló) = óra szóban, viszont a többes számnál kiejtendő relojes (relóhesz) = órák

    néma hang még:

    junto (unto) = mellé; jurista (uriszta) = jogász

     

    K – csak idegen eredetű szavakban fordul elő, de ejtése magyar k

    kilómetro (kilometro) = kilóméter

     

    L – magyar l-hang

     alisar (aliszár) = lesimít

     

    LL – magyar lj-hang

    llave ( ljáve) = kulcs; lluvia (ljúvia) = eső

     

    M – szó végén n-hang

    harem (áren) = hárem

    minden egyéb esetben magyar m-hang

    madre (mádre) = anya; Miércoles (mierkolesz) = Szerda; Primavera (primavéra) = Tavasz

     

    N – magyar m-hang, ha b, m, f, p, v előtt áll

    nf = infierno (imfjernó) = pokol

    nm = inmutar (immutár) = megváltoztat

    minden más esetben magyar n-hang:

    Invierno (invjernó) = tél; Viernes (vjernesz) = Péntek

     

    Ñ – a magyar “ny” spanyol megfelelője

    mañana (manyána) = reggel, señora (szenyóra) = asszony

     

    Q – magyar q-hang, amely rendszerint e és i előtt fordul  elő

    queso (keszó) = sajt, Quién? (q(i)jen) = ki?, kicsoda?

     

    R, RR – ha az r-hang szó elején, illetve, ha l, n, s előtt áll, akkor magyar r

    rl: orla = szegély

    rn: ornítologia (ornitológia) = madártan

    rs: marsupial (marszup(i)jál) = erszényes

    rr-hang erősen pörgetett r, a magyar dupla r megfelelője

    perro (perró) = kutya,  férrico (ferrikó) = vas

     

    S – a amgyar s és sz-hangok közé eső hang

    sí (szi) = igen, sembrar (szembrár) = vet

    zöngés hangok előtt z-hez hasonló hang

    sb: esbatimento (ezbatimentó) = vetett árnyék

    sd: desde (dezde) = -tól, -től

    sg: esgrima (ezgrima) = vívás

    sl: Isla (izla) = sziget

    sm: mismo (mizmó) = ugyanaz

    sn: asno (aznó) = szamár

     

     

    W – csak idegen szavakban fordul elő, viszont ajak v-nek ejtendő

    wolfram ((v)olfram) = wolfrám

     

     

    X – ha két magánhangzó között áll, ksz-hang:

    próximó (prokszimó) = következő, közeli

    mássalhangzók előtt magyar sz:

    texto (tesztó) = szöveg

     

    Z – a, o, u, valamint mássalhangzók előtt sejpített sz:

    a: zapato ((sz)apato) = cipő

    o: zorra ((sz)orra) = róka

    u: zumo ((sz)umo) = lé

    zöngés hangok előtt sejpített z

    lanzar (lan(sz)ár) = eldob

    Hozzászólások: