Sziasztok!

Lassan egy hónap telik el úgy, hogy már viszonylagos véleményem keletkezett a tanórákról, és az egyes órák hangulatáról, ugyanis ez is befolyásolni tudja egy adott közösség összecsiszolódását, ha azt nézzük. Szerencsére elég segítőkész mindenki, és anyagok kidolgozását tovább adja annak, aki épp nem jelent meg x órán, de adódnak olyanok is, akik már az első konzultációk óta 20 körmüket rágják a félelemtől.

Hála az égnek én nem parázok, sőt egy anyagomat – meg többet is – úgy dolgozok ki, hogy vagy ezerszer leírom magamnak, mivel köztudott, és magamat is így ismerem, hogy az írással elraktározódik az adott tananyag az agyban mind jobban. Sokat segített az is, hogy anyagrészenként írom le pl. a társadalomismeretet és ápolástan egyes részeit. Bár az utóbbi tantárgynak az eleje nem igazán a szívem csücske, mégis erőt vettem magamon és nekiálltam a már kidolgozott kérdéssorom áttanulmányozásának. Negyed óra elteltével annyira gyorsan megtanultam a részeit, hogy se perc alatt ráállt az agyam a témákra.

Azonban azt kell, mondjam, az eddig megélt órák mind érdekesek, habár ahogyan említettem, a közegészségtani rész nem egy nagyon kedvelt részlet. Engem az orvoslás vonz a legjobban, avagy a betegségek kialakulása, diagnosztizálása, kezelése (járványtan) és az anatómia. Utóbbi esetben nagy hasznát veszem a még nyáron összeírt kisszótáramnak latinból, melyben szervrendszerenként írtam le A-tol Z-ig az összes szervrészlet és csont latin-magyar nevét. Megjegyezném azt is, hogy a tanulásomat elősegíti az is, hogy a világ legaranyosabb padtársa mellett ülhetek, aki anatómiából fantasztikus felfogással rendelkezik. Habár pénteken nem voltam valami jó formában, azért igyekeztem anatómia órán teljes erőbedobással működni. Igaz, sajnos akkor semmit nem sikerült leírnom, de segédanyagok használatával összeollóztam a lényeget a tantárgyhoz. Elég sok tanulni valónk akad, de szerintem nem lesz ezzel baj, ha ügyesen és folyamatosan tanulok minden órára, ahogy agykapacitásom engedi és bírja…

Hozzászólások: 0