Az oldalon szereplő összes cikk, tanulmány a szerkesztő saját gyűjtésén alapszik, így engedély nélküli felhasználása oldaladon bármilyen formában tilos! Ha megtetszik bármely tartalom, előzetes chates kérés útján elvihető, de arrakérlek, írd ki a forrást! Köszönettel: Nyx Angel
Finn nyelv nyelvi tippek 2. rész – Mindent az “å” és “ä”-hangokról


Sziasztok!

A tegnap elindított cikkem első részében kiveséztük az y-t, és azt, hogy finnül miként ejtendő, illetve belekóstoltunk abba is, hogy igeragozáskor milyen végződés kíséri az igét, ha ez a betű főszerepet kap az adott szóban. Ma egyszerre két betűt is górcső alá veszünk, melyek a finn ABC legvégén szerepelnek, akárcsak a már megismert ü betűnk az y.

 

I.) Å – avagy a Ruotsalainen O

 

Az Å (o/ó) a finn ABC egyik betűje, viszont nem saját hangja. Eredetileg a Finnország területén élő svéd kisebbség miatt vették be a betű készletükbe, de hivatalosan eredetileg az ország-szomszédságában lévő svédek, norvégok és dánok alfabétájának hivatalos része. A svédek és finnek esetében a 27., a norvégoknál pedig a 29. helyet tudhatja magáénak a betűrendben.

A finnek kizárólag a svéd eredetű szavakban használják, pl erre tipikus példa a Finnország irányítása alá tartozó Åland-sziget neve.

Egyébként  a ruotsalainen o bevezetése előtt diftongusos hangként kezelték a középkori északi germán ajkú népek az a-t. Tulajdonképp valahogy így nézett ki a helyzet egy középkori szónál, kifejezésnél, ha hosszú magánhangzót jelöltek a-val: AA. Ez azonban mára már megváltozott – habár nem teljesen, de java részt igaz a megállapítás -, ugyanis a diftongus helyét ezeknél a népeknél átvette a fentiekben említett hang, és manapság ezt alkalmazzák szavaikban. Azonban olyan esetben, mikor nem engedi meg egy technikai feltétel a ruotsalainen o leírását, a dánok és norvégok egyszerűen diftongusként írják, azaz a fentiek szerint már említett kettős aa-ként.

 

 

II.) AZ Ä – AVAGY UMLAUT-A

 

A finn ABC legvégéről a második betű, elejéről számítva pedig a 28. hang a Ä. Ezt a betűt voltaképp azok már jól ismerhetik, akik német vagy egyéb némethez hasonló germán nyelvet tanulnak illetve tanultak, hiszen tipikus betűje ezen nyelvek ABC-jének. Sokan úgy ismerik egyszerűen fogalmazva: Umlautos Ä.

A finn nyelvben ez a betű egy újabb magas hangrendű magánhangzóként funkcionál, ejtése pedig enyhén elmosódott á és é közötti hang, ligaturikus jelölése ez: æ. Ha az umlautból egymás mellé kettő kerül (azaz kettőshangzó) akkor elég jól hallható á-ként ejtendő. Ugyanakkor meg kell jegyeznünk azt is, hogy igeragozásnál pár sajátsága neki is van, de ez akkor érvényesül, ha hosszú magánhangzó egyik eleme. Hogyan is értem ezt? Lássunk néhány diftongust umlauttal:

 

  • yä – kysyä (kérdez)
  • iä – etsiä (keres)
  • eä – itkeä (sír)
  • ää – elää (él)

 

A fenti négy ige esetén egyszerűen csak levesszük az umlautot a szótári alak végéről, és ezután rakjuk a végére a hangrendnek megfelelő ragot, amely ez esetben is, csakúgy mint az előző cikkben az y-nél – a -VÄT lesz.

Tehát a fenti igék ragozása a következő eszerint a szabály szerint:

 

  • kysy|ä = kysyvät
  • etsi|ä = etsivät
  • itke|ä = itkevät
  • elä|ä = elävät

A számnevek esetén kizárólag akkor alkalmazandó, ha egynél több van valamiből. Ez azt jelenti, hogy a tíz feletti számértékeket, gondolok itt főként a kaksikymmentä-tagú számadatokra, mind umlauttal a végén írandók.

 

  • kaksikymmentä (kakszikümmentæ) = 20
  • kolmekymmentä (kolmekümmentæ) = 30
  • tuhatyhdeksansataayhdekanskymmentäkahdeksan (tuhat ühdekszanszataa ühdekszankümmentæ kahdekszan)= 1998

 

Legvégül főnevekben, időhatározószókban és melléknevekben is előfordul a betű, valamint a főnevek képzésekor a -ssä és -llä végződésekben. Nézzünk meg néhány példát alap kategóriákra!

 

 

I.) FŐNEVEKBEN:

  • Napszakok: yötä (éjszaka), aamuhämärä (hajnal)
  • Családtagok: äiti (anya), isoäiti (nagymama)
  • Napszaki köszönések: hyvää päivä! (jó napot!), hyvää yötä! (jó estét!)
  • Időjárási kifejezések: kylmä (hideg), lämmin (meleg), lämpömittari (hőmérő)
  • Időjárási jelenségek: jäätävä sade (ónos eső), jää ateria (jégdara)
  • égtájak nevei: Etelä (dél), Itä (Kelet),  Länsi (nyugat)
  • éghajlati övezetek neviben: Päiväntasaajan ilmasto (Egyenlítői éghajlat)
  • Csillagászati földrajzi-és természetföldrajzi nevekben: valkoinen kääpiötähti (Fehér Törpe), ylänkö (magasföld), jäätikkö (gleccser)
  • Országok neveiben: Itävalta (Ausztria), Venäjä (Oroszország)
  • Kémiai kifejezésekben: emäs (lúg), vähentäminen (redukció)
  • évszakok nevei: Kevät (Tavasz), Kesä (nyár)

 

 

II.) HATÁROZÓSZÓKBAN:

  • tänään = ma
  • nykyään = manapság
  • säänöllisesti = rendszeresen
  • yleensä =általában

 

 

Melléknevek esetén a színekben találjuk meg, például a zöld és árnyalatainak neveiben.

  • Vihreä = zöld
  • Vaaleanvihreä = világoszöld
  • Vihertävänsininen = zöldeskék

 

2021. május. 03.
Nyx Angel
Hozzászólások: