Sziasztok!

Igen, beköszöntött az, amitől mindenki tartott, a karantén időszaka. Vannak emberek, akik kiválóan alkalmazkodnak az adott tényekhez, otthoni feladatokat végezve, esetleg távoktatásban tanulnak, távmunkát végeznek; míg mások nehezebben tűrik az egész napos bezártságot. Sajnos ebbe a csoportba beletartozom én is, és ennek első jelei a pánikban csúcsosodtak ki. Mikor kiderült, hogy részleges karantént rendelnek el, napokon át rajtam ült a mérhetetlen stressz, melyet végül tegnap estére sikerült legyűrnöm. Viszont szembesültem azzal, hogy valami a gyomrom táján nincs rendben. Addig minden oké volt, amíg három hétig joghurtot és müzlit reggeliztem, mostanság azonban nehezemre esik a hűtőből kiszedni a vajas kenyér alapanyagait, és reggelire belakni belőle. Úgy érzem, ez nem én vagyok. Már csak azért sem, mert a jó étkű, mindig pozitív, energikus ember offon van, és a bezártság állapota átalakította bioritmusomat.

Ma reggel azonban elszántam magam arra, hogy erről a dologról kikérjem a háziorvosom véleményét. Már csak azért is, mert szeretnék a régi önmagam lenni, aki pozitív, erős, energikus és egészségtől duzzadó. Remélem, sikerül apránként visszaállítanom a régi egyensúlyomat, és újra stresszmentesen élnem életemet. Cél az egészségem megőrzése, és ennek érdekében igyekszem elkövetni mindent, hogy semmi ne vessen akadályt eléje…

Hozzászólások: 0
2020. 04. 02.