Az oldalon szereplő összes cikk, tanulmány a szerkesztő saját gyűjtésén alapszik, így engedély nélküli felhasználása oldaladon bármilyen formában tilos! Ha megtetszik bármely tartalom, előzetes chates kérés útján elvihető, de arrakérlek, írd ki a forrást! Köszönettel: Nyx Angel
Finn nyelv nyelvi tippek 3.rész – Az egy-és kéttövű igékről dióhéjban


Sziasztok!

Ma a nyelvi cikksorozatomban röviden leírom nektek azt, hogy milyen csoportokra oszlanak a finn igék, és, melyek azok, melyek az úgynevezett fokváltás következtében módosulnak E/1-2 és T/1-2 személyekben.

 

A finn nyelvben általános szempont szerint két tőtípusba soroljuk az igéket. Ezek a típusok az egy-és kéttövű variációk.

 

Egy ige akkor egytövű, ha az infintív ragot levágjuk a végéről, és kettőshangzó vagy hosszú hangzó áll utána.

 

Általában ez elmondható a puhua-és saada-típusba tartozó igék nagy részéről, azonban az utóbbi esetben két ige is megmutatja, hogy bizony nem teljesen igaz a gondolat, ugyanis a nähdä és tehdä a végződése ellenére kéttövű.

Kéttövű igéről akkor beszélünk, ha az igének magánhangzós és mássalhangzós töve is van.

A magánhangzós tövet a ragozott alak ragvégének levágásával kaphatjuk meg.

 

Példák

 

 

I.) EGYTÖVŰ IGÉK

  • puhua → puhu-
  • kysyä → kysy-
  • juoda → juo-
  • sanoa → sano-

 

 

II.) KÉTTÖVŰ IGÉK

  • tarvita → tarvit-; tarvitse-
  • vanheta → vanhet-; vanhene-
  • tarita → tarit-; taritse-
  • olla → ol-; ole-
  • mennä → men-; mene-

 

Fokváltás ragozáskor:

Azt, hogy egy adott ige ragozás alkalmával átesik-e fokváltáson, az első két szótári alak összevetésével tudhatjuk meg. A másik szempont az, hogy a kéttövű igékre ráillik az, az elmélet, hogy minden esetben erős fokot alkalmaz a finn a magánhangzós tövek esetében, míg a mássalhangzós esetben gyenge fokban áll az ige.

 

erős fok van pl. az alábbi igék töveiben:

  • pelätä/peljätä → pelkää-
  • kahlata → kahlaa-
  • pissata → pissaa-

 

A tehdä és nähdä esetén azonban erős-és gyenge fokú tövekkel is találkozhatunk egyszerre.

 

SZÓTÁRI ALAK ERŐS TŐ GYENGE TŐ
 
TEHDÄ TEKE- TEE-
NÄHDÄ NÄKE- NÄE-

 

Hozzászólások: 0
2021. május. 09.
Nyx Angel

Finn nyelv nyelvi tippek 2. rész – Mindent az “å” és “ä”-hangokról


Sziasztok!

A tegnap elindított cikkem első részében kiveséztük az y-t, és azt, hogy finnül miként ejtendő, illetve belekóstoltunk abba is, hogy igeragozáskor milyen végződés kíséri az igét, ha ez a betű főszerepet kap az adott szóban. Ma egyszerre két betűt is górcső alá veszünk, melyek a finn ABC legvégén szerepelnek, akárcsak a már megismert ü betűnk az y.

 

I.) Å – avagy a Ruotsalainen O

 

Az Å (o/ó) a finn ABC egyik betűje, viszont nem saját hangja. Eredetileg a Finnország területén élő svéd kisebbség miatt vették be a betű készletükbe, de hivatalosan eredetileg az ország-szomszédságában lévő svédek, norvégok és dánok alfabétájának hivatalos része. A svédek és finnek esetében a 27., a norvégoknál pedig a 29. helyet tudhatja magáénak a betűrendben.

A finnek kizárólag a svéd eredetű szavakban használják, pl erre tipikus példa a Finnország irányítása alá tartozó Åland-sziget neve.

Egyébként  a ruotsalainen o bevezetése előtt diftongusos hangként kezelték a középkori északi germán ajkú népek az a-t. Tulajdonképp valahogy így nézett ki a helyzet egy középkori szónál, kifejezésnél, ha hosszú magánhangzót jelöltek a-val: AA. Ez azonban mára már megváltozott – habár nem teljesen, de java részt igaz a megállapítás -, ugyanis a diftongus helyét ezeknél a népeknél átvette a fentiekben említett hang, és manapság ezt alkalmazzák szavaikban. Azonban olyan esetben, mikor nem engedi meg egy technikai feltétel a ruotsalainen o leírását, a dánok és norvégok egyszerűen diftongusként írják, azaz a fentiek szerint már említett kettős aa-ként.

 

 

II.) AZ Ä – AVAGY UMLAUT-A

 

A finn ABC legvégéről a második betű, elejéről számítva pedig a 28. hang a Ä. Ezt a betűt voltaképp azok már jól ismerhetik, akik német vagy egyéb némethez hasonló germán nyelvet tanulnak illetve tanultak, hiszen tipikus betűje ezen nyelvek ABC-jének. Sokan úgy ismerik egyszerűen fogalmazva: Umlautos Ä.

A finn nyelvben ez a betű egy újabb magas hangrendű magánhangzóként funkcionál, ejtése pedig enyhén elmosódott á és é közötti hang, ligaturikus jelölése ez: æ. Ha az umlautból egymás mellé kettő kerül (azaz kettőshangzó) akkor elég jól hallható á-ként ejtendő. Ugyanakkor meg kell jegyeznünk azt is, hogy igeragozásnál pár sajátsága neki is van, de ez akkor érvényesül, ha hosszú magánhangzó egyik eleme. Hogyan is értem ezt? Lássunk néhány diftongust umlauttal:

 

  • yä – kysyä (kérdez)
  • iä – etsiä (keres)
  • eä – itkeä (sír)
  • ää – elää (él)

 

A fenti négy ige esetén egyszerűen csak levesszük az umlautot a szótári alak végéről, és ezután rakjuk a végére a hangrendnek megfelelő ragot, amely ez esetben is, csakúgy mint az előző cikkben az y-nél – a -VÄT lesz.

Tehát a fenti igék ragozása a következő eszerint a szabály szerint:

 

  • kysy|ä = kysyvät
  • etsi|ä = etsivät
  • itke|ä = itkevät
  • elä|ä = elävät

Tovább olvasom

Hozzászólások: 0
2021. május. 03.
Nyx Angel

Finn nyelv nyelvi tippek 1. rész – Mindent az “y”-ról és helyes kiejtéséről


Sziasztok!

Ma egy nyelvtanulási tippekkel kapcsolatos cikksorozat első részét hoztam el mindazoknak, akiket foglalkoztat a finn nyelv világa, ugyanis néhány dologra fontos odafigyelni ahhoz, hogy jól megtanuljuk ezt a finnugor nyelvcsaládba tartozó nyelvet. Lássuk a mai tippet!

 

 ABC ÉS HANGTAN 1. RÉSZ – AZ “Y” ELŐFORDULÁSI ESETEI ÉS HELYES KIEJTÉSÜK

 

Igen, az első lépés – minden nyelvnél is ha nyelvet tanul az ember- a finn nyelv esetében az ABC és annak hangtana. Ahogy ez az idegen nyelvek legtöbbjénél, úgy ennél is megfigyelhető, hogy nincsenek benne a magyarból megszokott ékezetes hangok. Ugyanakkor van néhány olyan betű, melynek kiejtése vagy eltér, vagy küllemre teljesen más, mint a magyar ABC betűi vagy azonos betűje. Az egyik ilyen pl. az y, amit mi önmagában ejtve a leírt betűként mondunk ki, viszont a finnek magas hangrendű magánhangzóként, a magyar ü-vel azonos hangként kategorizálják.

Példák y-tartalmú szavakra és helyes kiejtésükre:

  • ymmärtää (megért) NEM! jmmarta, HANEM! ümmaertá
  • yli (negyed) NEM! jli, HANEM! üli
  • vyöhykeaika (zónaidő) NEM! vjöhjkeaika, HANEM! vüöhükeaika

 

Azonban, aki még újonnan vág bele – igen, annak idején bevallom, én is! – a fenti példákból kifolyólag is, de el tudja könnyedén téveszteni az y finn kiejtését, viszont kitartó szógyakorlással, melyekben ez a betű szerepel (mert hogy bizony akad jó néhány) könnyen ráállhat az agy az új hang elsajátítására. Ugyancsak megjegyzendők az olyan szavak, melyekben az imént említett y-ból diftongus avagy – magyar grammatikai megfogalmazással élve – kettőshangzó fordul elő. Ezt nem hosszan ejtett j-nek, hanem magyar ű-nek megfelelő hangként ejtjük.

 

Példák az y-diftongusos szavakra és kiejtésükre:

 

  • myydä (elad, árul) = műdae
  • yksityisyyden (adatvédelem) = ükszitüiszűden
  • mykistyy (mykistyä E/3 – megnémul) = mükisztű

 

Tovább olvasom

Hozzászólások: 0
2021. május. 02.
Nyx Angel

Elmaradt frissítés pótlása


Sziasztok!

Tudom, már egy hónapja nem jelentkeztem, de, akik követnek facebookon vagy az oldal ottani csoportjában, esetleg instagramon, tudhatják, hogy szintén egy hónappal ezelőtt ismét elővettem 5 év kihagyás után a finn nyelvet. Jelenleg ott tartok, hogy lassan ismét felelevenedik a bemutatkozás, illetve már az elmúlt hetekben a fordításba is belekóstoltam a skandináv országok földrajzát illetően. A blogra is teszek fel ezekből a nyelvi-nyelvtani esetekből egy pár ízelítőt, melyek elsősorban az igeragozást, főneveket, néhány igét és számneveket, valamint a melléknevek egy kisebb csoportját tartalmazzák. Néhány modulpont a “Finn nyelv” című modulból.:

 

Hozzászólások: 0
2021. április. 21.
Nyx Angel