• Tavaszváró design Elsával
  • Új YouTube Csatorna
  • All Is Found a kedvenc nyelveimen + meglepetésnyelven
  • Régi-új dalkreálmány
  • Újra Elsa bőrében dalolászok…
  • AliExpress rendelések 1. felvonás – Ez már nagyon kígyó!


  • Az oldalon szereplő összes cikk, tanulmány a szerkesztő saját gyűjtésén alapszik, így engedély nélküli felhasználása oldaladon bármilyen formában tilos! Ha megtetszik bármely tartalom, előzetes chates kérés útján elvihető, de arrakérlek, írd ki a forrást! Köszönettel: Nyx Angel


    Sziasztok!

    Ebben a cikkben bővíteni szeretném spanyol alaptudásotokat néhány magánhangzóval és kettőshangzóval, melyek megemlítése igencsak fontos a nyelv elsajátításához. Azt itt is leszögezném, mint a latinnál, hogy egyáltalán nem vagyok nyelvtanár vagy egyszerű nyelvész, csupán önszorgalmam tanulási eredménye ez és az előző kettő cikk – ahogy az első felvonásnál a latin is. Persze, ahogy a legeső nyelvnél, itt is jogotokban áll kijavítani, ha valamit nem találtok megfelelőnek a példaszavak esetén.

     

    MAGÁNHANGZÓK

    A – legtöbbször nyílt, palócos “á”-hang

    calentar (cálentar) = melegít, felmelegít

     

    E – a magyar e-hangnak felel meg, habár ejtése egyes spanyol régiókban eltérhet. a, e, o hangok mellett egészen rövid “é”, mely köznyelvi nyelvjárásban j-vé módosulhat

    creo ([el verbo = creer {indicativo presente E/1}] créo) = hisz vkinek/vkiben/vmiben

    traer (tra(j)er) = vonz

     

    I – magyar rövid i.

     pritérito imperfecto (priteritó imperfektó) = közelmúlt [megjegyzés: a spanyolban egy aktuális igeidőnek több igemódja is van. Közelmúltja a jelen időnek és kötőmódnak lehet.]

     

    O – sok esetben megfelelője a magyar “o”-hangnak, habár ejtendő “ó”-nak is.

    Octubre (Oktubre) = Október; llevo ([el indicativo presente E/1 = llevar] ljeßó) = hord, visel

     

    U – magyar u-hang.

    fueron ([indicativo pritérito perfecto simlple = ser] fue:ron) = lenni, létezni

    muy = nagyon

     

    DIFTONGUSOK

     

    1. Kettős magánhangzók

    Kettős magánhangzókról akkor beszélünk, ha:

    • a magánhangzók egyike sem u vagy i, viszont az egyik hangsúlyos u/i: remedio (remedió) orvosság

    • ha a magánhangzók egyike hangsúlytalan u/i: región (région) = vidék

    • i és u-hangok kettős hangzót alkotnak: cuidado (kwidádó) = óvatosság

       

     

    2. Kettős mássalhangzók

    Nem minden esetben lehet beszélni kettős mássalhangzóról, ugyanis a ll (lj) és rr (doble ere) nem kettőshangzó, elválasztáskor együtt maradnak. Ebben az esetben a c és n duplikálása fordul elő, az összes többi mássalhangzó egyszerű alakban található meg a spanyol nyelvben.

    cc: acceder (akszeder) = hozzájárul vmihez

    nn: innovar (inovár) = újít

     

     

    3. Néma mássalhangzók

    Fontos kiejtéskor néhány szabályt figyelembe venni, ugyanis, ha ezeket betartjuk, megkönnyíthetjük nyelvtanulásunkat.

    • a h-hang mindig néma: hablar (ablar) = beszél; hacer (aszer) = csinál valamit
    • s+mássalhangzó előtt a b-t sosem ejtjük: obsceno (oszcénó) = trágár, obszcén; abstraer (asztraer) = elvonatkoztat valamitől
    • a “qu” az e és i előtt ugyanazt a hangot jelöli, mint a c az a,o, u-hangok előtt:

    c+u: Cuando (k(w)ándo) = Hol?

    c+o: Como? (Komo)= Hogyan?

    c+a: caer (kaer) = esik

    qui: Quién? (k(w)ien) = Ki?

    que: quemadura (kemadúra) = égés

    • az n-hangot a trans- igetőben sokan nem ejtik, ugyanez vontakozik a con, in igekötőkben az s+c és s+t-s szavakra

    s+t: construir (kosztruir) = alkot, gyárt

    s+c: inscribir (i(n)szkribir) = beír

    tran-: transcurrir (traszkurír) = elmúlik, eltelik

    • a p-t sok esetben nem írják, illetve nem is ejtik

    septiembre (setjembre) = szeptember

    Hozzászólások: 0



    Sziasztok!

    Ma ismét egy alap nyelvtani kiejtéstant hozok nektek, ezúttal a spanyol nyelvből. Megismerhetitek röviden a magánhangzók és mássalhangzók kiejtési gyakorlatát, illetve azt, honnan is ered valójában a nyelv. Mivel egy kicsit hosszú lesz a téma, több részre fogom bontani, melyek közül most az első részben a mássalhangzók kiejtésével ismerkedhettek meg. Lássuk a nyelvet néhány mondat erejéig!:

     

    A spanyol nyelv a latin eredetű nyelvek családjába, azokon belül is az újlatin nyelvek közé tartozik. Európában több nyelvcsaládja is ismert, ilyen például a kasztíliai. A világ egyik legnagyobb népcsoport által beszélt nyelve, az Európai Unió egyik hivatalos nyelveként is ismert.

     

    Kiejtéstan – mássalhangzók

     

     

    B, V – a két hang tulajdonképpen ugyanaz a hang, viszont van néhány szabály kiejtéstanjukat illetően

    a) szó elején, beszédben tartott szünet, pontosvessző után, illetve, ha a szó mondatot kezd, magyar “b”-hang:

    libertad = szabadság

    b) két ajak által formált “v”:

    bíblioteca ((b)i(b)liotéka) = könyvtár

    c) a “b”-hang “p”-vé módosul, ha előtte pl. t áll:

    obtener (optener) = elér

     

     

    C – általában k-nak ejtendő

    1.) a, o, u:

    corazon (koraszón) = szív, caso (kászó) = ház, cubrir (kubrir) = lefed, letakar

    2.) mássalhangzó előtt:

    claro (klaró) = világos

    sejpített sz-hang e, i magánhangzók előtt:
    ciudad (szjúdá(d)) = város, cine (szine) = mozi, film

     

     

    CH – általában magyar “cs”-hang, de az idegen eredetű szavakban k-nak ejtendő

    ch = cs – chantaje (csantáhe)= megzsarol

    ch = k Munich (Munik) = München

     

     

    CC – kizárólag e és i előtt fordul elő, ejtése: ksz

    lección (leksz(i)jon) = lecke, feladat

     

    D – szünet után, szó elején, illetve l és n után – magyar d:

    destilando (desztila:ndo) = párlat; aldaba = ajtókopogtató

    minden egyéb esetben lágyan ejtett d:

    código (ko(d)i(g)ó) = törvénykönyv

    szavak végén majdnem mindig néma hang:

    Madrid (mádri(d)) = Madrid

     

    G – magyar g-hang a, o, u előtt

    ga: cagarria (kagária) = kucsmagomba

    go: degolladura (degojjadúra) = repedés

    gu: guerra (gerra) =háború

    mássalhangzó előtt:

    agradecer (agrade(sz)er) = megköszön

    minden egyéb esetben lágyan ejtett g, ami azt jelenti, hogy a nyelvünket kiejtéskor nem nyomjuk a szájpadlásunkhoz, hanem rést hagyunk közöttük

    gato ((g)ató) = (kan) macska

    Tovább olvasom

    Hozzászólások: 0