A keringési rendszer anatómiája

Mielőtt belekezdenénk a szív, vér és érrendszer anatómiájába, először nem árt tisztázni konkrétan mi is az a keringés és miből áll, hogy utána felépíthessük a szívtől kezdve a modulpont anyagát. A fogalom nagyon egyszerű, hisz latinul apparatus cardiovascularis, azaz szív-érrendszer, ami tulajdonképpen a szív és érhálózat nevét rejti magában. Ez a rendszer már magzati korban elkezd kifejlődni, hiszen a gyermek méhben történő fejlődésének is egy fontos alapja ez a folyamat.

De kezdjük az elején:

 

1. Mi az a szív, és hogyan néz ki?

 

 

Képtalálat a következőre: „emberi szív”

SZÍV (COR)

 

A szív egy öklömnyi nagyságú, kúp alakú,  – 12 cm hosszú, 9 cm széles és 5 cm vastag és  normál állapotban kb. 250-300 g súlyú- , izmos falú, üreges szerv. A mellüregben, a szegycsont alatt, a gátorüregben találjuk, azonban máris egy sajátosságával találkozhatunk itt, ugyanis aszimmetrikus. Aszimmetriáját az adja, hogy a két tüdő között helyezkedik el, mégpedig úgy, hogy 2/3 része a bal, 1/3 része pedig jobb oldalon foglal helyet. Egy hosszanti sövény, a szívsövény két részre, jobb-és bal szívfélre osztja. Mindkét oldalon billentyűk szabályozzák a vérkeringés útját, és ezek közül a vitorlás (cuspidalis) billentyűk a szívfeleket pitvarokra és kamrákra osztják, azaz jobb- és bal pitvarokra és kamrákra. A szívben a nagy erek szájánál zsebes (semilunaris) billentyűk találhatók, melyek a kamrák és aorták összeköttetési pontjai. A szívet három részre lehet osztani:

 

endocardium: szívbelhártya

myocardium: szívizom

epicardium: szívburok zsigeri része (szívburok latinul pericardium, és annak a külső részegysége – szerk.)

 

 

2. Milyen billentyűk találhatók a szívben?

 

A szívben kétféle billentyűtípussal találkozhatunk, ha képzeletben kettévágjuk a szervet. Az egyik a cuspidalis, a másik a semilunaris billentyű. Az előbbi a pitvar-kamra határon, a másik a nagy erek-kamrák határán helyezkedik el.  Egy cuspidalis billentyű a következőképp épül fel:

Vitorla

Ínhúrok

Szemölcsizom

 

Semilunaris billentyűkről általában

 

A zsebes billentyűk latin neve elsősorban azért lett semilunaris, mert félhold alakúak. Az aorták szájadékában található billentyűk, ugyanakkor azért kapták még nevüket, mert az aortákkal zsebszerű tasakokat alkotnak. A billentyűk a nagy erekkel 120°-os szöget zárnak be.

 

Systole és diastole: Mi a különbség köztük?

 

A systole és diastole a szív ritmikus működése, azaz összehúzódása és elernyedése által kialakult jelenség. A elernyedés és összehúzódás ellentétes művelet, ugyanis: mikor a kamrák összehúzódnak, a pitvarok elernyednek; mikor a pitvarok összehúzódnak, akkor pedig a kamrák ernyednek el.

 

SYSTOLE

A systole úgy jön létre, hogy a pitvarokból a vér a cuspidalis billentyűk kinyílásának hatására beáramlik a kamrákba. Annak kiküszöbölésére, hogy a pitvarokba visszaáramoljon a vér, a cuspidalis billentyűk a szívfalnak csapódva bezáródnak, így létrejön a szív első szívhangja, a systole-s szívhang. Ez a jelenség kamra-összehúzódáskor keletkezik. Röviden akkor beszélünk systoléról, ha a vér beáramlik a kamrákba.

 

DIASTOLE

A diastole a systole ellentetje. Mit is jelent? A kamrákból a vér a verőerek irányába folyik, ekkor megnyílnak a semilunaris billentyűk. Viszont a vér egy része a gravitáció hatására vissza igyekszik tódulni a verőerekből, így a semilunaris billentyűk tasakjai megtelnek vérrel, és az érfalhoz csapódva összezáródnak. Ez a jelenség adja a szív másodlagos hangját, a diastolés szívhangot. Röviden a diastole a kamrák elernyedésével és a vér verőerek felé történő áramlásával keletkezik.

 

Mi az a vérnyomás?

 

A szív kilökő ereje és a kis ereknek a véráramlással szemben történő, az ereken belül biztosított ellenállását vérnyomásnak nevezzük. Egy egészséges ember átlagosan elfogadott vérnyomás-értéke: 120/80 hgmm.

 

 

3. Melyek azok a szövetek, melyek a szív ingerkeltéséért felelősek?

 

A szív ingerképzéséért speciális szívizomsejtek felelnek, melyek segítségével a szerv saját magának termeli az ingereket. Ezekből a specializálódott sejtekből ötöt ismerünk az alábbi módokon elnevezve azokat:

Kapcsolódó kép

 

  • Nodus sinustrialis – elsődleges központ (sinus-csomó)
  • Nodus atrioventricularis – másodlagos központ (AV/ Aschoff-Tawara-csomó)
  • Fasciculus atrioventricularis – harmadlagos központ (His-köteg)

 

Ezeken kívül még vannak a Tawara-szálak (fasciculus atrioventricularis dexter et sinister) és Purkinje-rostok.

 

4. Coronaria, Vena et Capillaris: Mik ezek és mi a különbség köztük?

 

Coronaria dextra et sinistra – Jobb-és bal koszorúér

 

A Coronariák vagy Koszorú-erek a szív saját erei, ezek a semilunaris billentyűk mögötti tasakból erednek. A szív saját erei lévén friss vérrel látják el a szervet.

Kétféle koszorúér típust különböztetünk meg: jobb és bal koszorúér.

 

Jobb koszorúér:  jobb oldalon ered, majd a kamrákat a pitvaroktól elválasztó barázdában kerüli meg a szív jobb oldali részét és fut hátra, a két kamra közti hátulsó vájulathoz, melyben a leszálló ága fut.

 

Bal koszorúér: A bal kamra vérellátásában vesz részt. Eredésekor rögtön kettéválik, és a két kamra közötti határvonalat adja meg, a szívcsúcs melletti bevágás felé haladva. Legjelentősebb része a leszálló ága, mely a kamrafalat és a bal kamra 2/3 részét látja el vérrel.

 

Vena

A Vena magyar neve Gyűjtőér. Ezek az erek az elhasználódott vért gyűjti össze és továbbítják a jobb pitvar felé. A vénáknak több típusa van, lássuk, melyek ezek:

 

  • Vena pulmonalis = Tüdővisszér
  • Vena cava superior = Felső gyűjtőér
  • Vena cava inferior = Alsó gyűjtőér

 

Tulajdonképpen a gyűjtő-és verőereknek a vérkeringésben hatalmas szerepük van, hiszen mindegyik kulcsfontosságú szerepet tölt be a kis-és nagy vérkörön belüli folyamatok ellátásában.

 

Capillaris

A capillaris vagy kapilláris erek ismertebb neve hajszálerek. Ezek az erek a vénák- és artériák szerteágazó erecskéi, melyek a tüdőt és az egész emberi szervezetet is ellátják vérrel.

 

5. Vérkörök

 

A másik, és legfontosabb, amiről már a vénák-, kapillárisok-és koszorúerek kapcsán írtam pár gondolatot, az a vérkeringés. Amint erről szintén szó esett, a vénák és artériák szerepe nagyon fontos a keringés szempontjából, mivel ezek látják el a megfelelő szerveket vérrel. Viszont az általuk szállított vér sem mindegy, hogyan “utazik” bennük. Lássuk a felépítést:

 

Kapcsolódó kép

1. KIS VÉRKÖR

A kis vérkör a jobb kamrából induló tüdőartérián keresztül továbbítja az elhasználódott vért a tüdő felé, majd ezt a tüdő átalakítja friss vérré, és a bal pitvarba pumpálja a környező kapilláris ereken keresztül a tüdőverőér segítségével. Klasszikus rajzolat alapján kék illetve piros színnel szokás jelölni a vér kétféle útját, ugyanis a kékkel rajzolt erek a szén-dioxid-dús, még a pirosak az oxigéndús vért szállítják. Nézzük a kis vérkörön belül a vér útját!:

 

ventriculus dexter (jobb kamra)

truncus pulmonalis (Tüdőartéria)

arteria pulmonalis (Tüdőverőér)

capillaris-erek

vena pulmonalis (Tüdővisszér)

atrium sinistrum (bal pitvar)

 

Röviden így írhatjuk le a vér útját a bal pitvarig: v. dexter (jobb kamra) – pulmo (tüdő) – a. sinistrum (bal pitvar).

 

2. NAGY VÉRKÖR

A nagy vérkör a bal kamrából, a bal oldali semilunaris billentyű mögötti tasakból induló koronárián keresztül pumpálja a friss vért az emberi testbe hajszálereken keresztül, majd az elhasználódott vért a jobb pitvarba szállítja. Lássuk, milyen állomásokon jut keresztül a vér nagy vérköri útján!:

 

ventriculus sinister (bal kamra)

aorta (főverőér)

capillaris-erek

Vénák (kisebb-és nagyobb vénák)

vena cava superior et inferior (felső-és alsó visszér)

atrium dextrum (jobb pitvar)

Tehát röviden a nagy vérkör a jobb pitvarig így hangzik: v. sinister (bal kamra) – corpus (test) – a. dextrum (jobb pitvar).