• Csatorna-átalakulás és dalcsokor
  • Szemhéjpúder paletta-szemle – Elképesztő Rival-dobás a piacon
  • Filmszemle 2021 – Olaf karácsonyi kalandja
  • Megkésett HAUL – Gagyi termékek a jók között
  • Tavaszváró design Elsával



  • Az oldalon szereplő összes cikk, tanulmány a szerkesztő saját gyűjtésén alapszik, így engedély nélküli felhasználása oldaladon bármilyen formában tilos! Ha megtetszik bármely tartalom, előzetes chates kérés útján elvihető, de arrakérlek, írd ki a forrást! Köszönettel: Nyx Angel
    A keringési rendszer anatómiája

    AZ ÉRHÁLÓZAT

    A szív-és vérkörbemutatásnál már szó esett az érhálózat tagjairól, a kapillárisokról, koszorúerekről, verőerekről és visszerekről viszont arról még nem, hogyan épülnek fel szerkezetileg. A legfontosabb szerep itt is elsődlegesen a szívnek jut, ugyanis pumpafunkciója lévén jut el a legkisebb erekig is a vér.  Ebben a hálózatban is a legfontosabb erek a coronáriák, vénák és aorták. Itt azonban egyszerűbb megfogalmazással élve ejtek szót róluk:

     

    Coronáriák: A szív saját erei, friss vérrel látják el a szívet. (pl. atrium coronaria dextra: jobb oldali koszorúér)

    Vénák: Más néven gyűjtőerek vagy visszerek, ezek a szív felé haladó erek. (pl. vena cava superior: felső gyűjtőér)

    Aorták: Az aorták a szív felől haladó erek neve. A szívből kilépő ereket nevezzük így, ismertebb nevükön verőerek. (pl. aorta pulmonalis: tüdőverőér)

     

    Az erek fala szerkezetileg három részből áll:

    Külső réteg (tunica adventitia) – hosszanti lefutású kollagén-és rugalmas rostokból áll, de tartalmazhat izomrostokat is. Itt találjuk az érfalat ellátó idegeket.

    Középső réteg (tunica media) – két részre lehet osztani ezt a réteget annak megfelelően, milyen típusú erekről beszélünk

    • közepes és kis artériák: simaizomrostok építik fel (muscularis rostok)
    • nagy artériák: rugalmas (elasticus) rostok alkotják

    Az izomsejtek és rugalmas rostok spirális lefutásúak az erek belsejében.

    Belső réteg (tunica intima) – feladata a testfolyadék elszigetelése a külvilágtól. Azon a részen, ahol a vér áramlik, egyrétegű laphám alkotja az érfalat. Ennek a laphámnak a neve latinul endothel.

     

     

    A VÉR (SANGUIS)

     

    Képtalálat a következőre: „vér”

     

     

    Már beszéltünk a szívről, a szív működéséről, a vérkörökről és az érrendszerről, viszont az élet legfontosabb tápláló egységéről, mely nélkül nem létezik a testünk számára oxigén-és szén-dioxid szállítás az erekben, még nem esett szó. Ez a testfolyadék pedig: a vér.

    A vér egy speciális kötőszövet, mivel folyékony halmazállapotú.  Az érpályákat tölti ki, egyúttal kapcsolatot teremt a külvilág és a sejtek között. A sejtes állományok mellett sejtközi anyagot is tartalmaz, ennek neve vérplazma. Egy átlagos felnőtt vérmennyisége 5-5,5 liter. Ha közelebbről megvizsgáljuk, akkor mikroszkóp alatt jól elkülöníthető részegységekből áll össze, melyek a következők.:

     

    Vörös vérsejtek

    Fehér vérsejtek

    Vérlemezkék

    Vérplazma

     

    45%-os arányban a vörös vérsejtek, fehérvérsejtek és vérlemezkék és vérplazma, 55%-ban pedig az ásványi anyagok és fehérjék alkotják.

    Ismerkedjünk meg a vér alakos elemeivel.:

     

    Kapcsolódó kép

     

    VÖRÖS VÉRTEST/VÉRSEJT

     

    A mozaikszavakkal írt VVS vagy VVT, azaz a vörös vérsejt mikroszkóp alatt, felülnézetből tekintve korong, oldalnézetből pedig piskóta alakú. Sejtmagja nincs, de sejt közti anyagot tartalmaz. Ezeken kívül az egész szabályozásért egy hormon felel, mely a vese által termelt erythropoetin-hormon. Élettartama 120 nap, életciklusa végén a lépben esik alkotóelemeire. Egyedszáma megközelítőleg 4-5 millió. Vitaminokat is tartalmaz, illetve szállít, ezek közül a legfontosabbak a Vas (ferrum) és a B12-vitamin. Ezen kívül ő tartalmazza a vér festékanyagát a haemoglobint is. Szükséges a vérsejtek fennmaradásához még egy plusz anyag, ez pedig a fehérjéket alkotó alapanyagok. Latinul a vörös vértestek neve erythrocyta.

     

     

    FEHÉRVÉRSEJT

     

    A mozaikszóval írt FVS, vagy  fehérvérsejt annak függvényében, hogy milyen fő jellemzőik vannak, két nagy csoportra oszthatók. Az egyik tipológia az a vérsejtfajta, melynek tagjai megfesthetőségük alapján különíthetők el egymástól (kék, lila, vörös); a másik tipológia pedig a falósejtek csoportja. A fehérvérsejt a vörös csontvelőben termelődik.

    A falósejtek közé tartoznak pl. a nyirokrendszerben termelődő nyiroksejtek. E sejtképződmények feladata a kórokozók fertőzéseinek megállítása, azok bekebelezése és elpusztítása útján. A fehérvérsejtek latin neve leucocytha.

     

     

    VÉRLEMEZKÉK

     

    A vérlemezkék a vörös csontvelőben termelődnek, életciklusuk 14 nap. Legfontosabb szerep a sérülések esetén jut neki pl., mivel eltömeszelik az okozott sebek esetén a vérzés helyét, így ösztönözve a plazma alvadási anyagait, hogy vegyenek részt a vérzés megszüntetésében. Latin nevük thrombocyta, egyedszámuk pedig megközelítőleg 150-300 ezer.

     

    VÉRPLAZMA

    A vérszövet folyékony eleme, mely rengeteg különféle anyagot tartalmaz. Tartalma:

    • fehérje
    • ionos anyagok
    • cukor
    • véralvadást elősegítő faktorok
    • epefesték
    • anyagcsere során keletkező végtermékek