A kiválasztás szervrendszere

Ebben a modulban a vizelet kiválasztásával kapcsolatos szervrendszerünkről lesz szó, mely egy kicsit sokak számára feladhatja a leckét, ugyanakkor elég szoros kapcsolódást mutat az emésztőrendszerrel is némely pontjában, hiszen bizonyos részt ahhoz is tartozik. De kezdjük a legelején, ugyanis már itt tisztába kell raknunk néhány nagyon fontos alapdefiníciót, melyek tudta nélkül nem tudunk ezzel a szervrendszerrel kellőképp megismerkedni. Lássuk a fogalmakat, melyekről szó lesz!:

 

  • endokrin
  • homeosztázis
  • aminosav

 

1. Mit jelent az endokrin kifejezés?

Ahhoz, hogy ezt a kifejezést körül tudjuk határolni, célszerű az emésztőrendszer járulékos mirigyei között keresgélni, hiszen már itt is találkoztunk vele, méghozzá a hasnyálmirigy termelési folyamatainál. Idézzük fel a tanultakat!:

 

 

A hasnyálmirigy kétféle termelési folyamatot lát el, melyek a következők:

ENDOKRIN TERMELÉSI FOLYAMAT

Endokrin folyamatról akkor beszélünk, ha a pancreas a szervezet számára nélkülözhetetlen hormonok termelését látja el. Ezek közül a legfontosabb a Langerhans-szigetek által termelt inzulin.

 

EXOKRIN TERMELÉSI FOLYAMAT

Az exokrin termelési folyamat során a pancreas az emésztéshez nélkülözhetetlen nedveket termel. Ezek pl. a következők: kimotripszin, amiláz, lipáz.

 

 

A fent idézett emésztőrendszeri részletből kiderülhet számunkra, hogy az endokrin folyamat belső elválasztású folyamat, amely a hormontermelést szabályozó mechanizmusunk. A vese felső pólusán elhelyezkedő mellékvese ebből kiszűrve egy endokrin, azaz belső elválasztású mirigyünk, melynek közvetlen szerepe a kiválasztásban  annyira nagy mértékben nincs, de számunkra, a kiválasztáshoz különösen fontos hormonokat bizony ő termeli. Ezekről szintén szó lesz majd az anyagban, ők pedig a Vasopressin és Aldosteron.

 

 

2. Mit jelent a homeosztázis?

A homeosztázissal leginkább a biológiánál találkozhatunk, különösen a kiválasztás szervrendszerénél, hiszen itt van igazán nagy jelentősége a vizelet kiválasztási mechanizmusnál. A homeosztázis ebből kifolyólag nem jelent mást, mint a szervezet só-és vízháztartásának szabályozását. Ez a folyamat is endokrin, azaz belső elválasztású folyamat.

 

 

3. Mi az az aminosav?

Ha egyszerűen szeretnénk megfogalmazni, mi lehet az aminosav, akkor egyértelműen rávághatjuk, hogy teljes értékű fehérje. Ezeket a tápanyagokat normál körülmények között a vizelet nem tartalmazza, kóros esetben viszont igen. Azonban az aminosavakkal is találkozhattunk már az emésztőrendszernél, méghozzá a máj fehérje-és szénhidrát anyagcsere folyamatainál, ugyanis a szerv aminosavakból fehérjeláncokat állít elő, melyeket később szénhidráttá alakít át. Ugyanakkor nem teljes értékű (nem esszenciális) zsírsavakat hasznosít ugyancsak a későbbi anyagcsere folyamatok szinten tartására.

 

Most, hogy nagyjából belőttük, mit jelentenek a homeosztázis, endokrin és aminosav-fogalmak, nézzük, mi a legfőbb szerepe a Kiválasztás Szervrendszerének, továbbá mik a részei!

 

 

A KIVÁLASZTÁS SZERVRENDSZERE

 

 

Ha a szervrendszert a lehető legegyszerűbben szeretnénk ismertetni, akkor egyértelmű, hogy már megfelelő alapműveltség birtokában is ki tudjuk jelenteni, hogy vizelet termelése és kiürítése a funkciója, de ez ennél a “lebutított”verziónál sokkal összetettebb folyamat, hiszen nem elég, hogy van két vesénk, húgyvezetékünk, egy húgyhólyagunk és húgycsövünk, kell ahhoz valami, ami létrehozza a vizeletet, és amiből ez a számunkra felesleges anyagokat tartalmazó folyadék kiszűrődik. Emiatt is jelentettem ki, hogy bizonyos mértékben az emésztőrendszerhez is hozzá tudnánk kapcsolni, ugyanis ő is együttműködik, igaz más funkciókkal ellátva, az emésztőszerveinkkel.

A kiválasztás szervrendszerének legfőbb funkciója a szervezet számára káros és felesleges anyagok kiszűrése. Ezek az anyagok a következők:

– vízben oldhatatlan káros anyagcseretermékek

– gyógyszerek

– feleslegessé vált víz

– ionok (pl. Na-és Cl-ion – habár ezeknek csak egy részét választja ki, ugyanis a Helne-kacs felszálló ágában bizonyos része visszaszívásra kerül, főként a Na-nak)

Ennek a fent felsorolt négy “összetevőnek” a kiválasztási folyamata hozza létre a végtermékét, mely a vizelet.

 

A VIZELET ÉS A VIZELETKÉPZÉS MECHANIZMUSA

 

A vizelet egy arany-vagy szalmasárga színű folyadék, melyet a vesék a rajtuk átáramló közel 900 liternyi vérből szűrnek ki, ám ennek mindösszesen csak 20%-át, azaz kb. 2 litert ürítünk ki szervezetünkből. A vizelet jellegzetes szagú, melyet az enyhe ammóniatartalma ad neki alap esetben. Színe és mennyiségének alakulása nagyon sok tényező függvénye, példának okáért felsorolok néhányat:

 

– sűrűség

– elfogyasztott gyógyszerek mennyisége

– elfogyasztott italok mennyisége

– vérnyomás

– időjárás változása

 

Továbbá ugyancsak alap esetben nem tartalmaz, az előzőleg már említett fehérjéket, illetve bilirubint (epefesték – szerk.), gennyet.

A vizeletképzésnek két fő állomását tudjuk elhatárolni egymástól, ezek:

 

– elsődleges vizelet

– másodlagos vizelet

 

 

1. ELSŐDLEGES VIZELET KÉPZÉSE

A vesék az elsődleges vizeletet a vérplazmából szűrik ki, mely már egy fehérjementes szűrlet formájában választódik ki a vesetestecskék által. Ennek mennyisége 180 liter mely a nephronok kezdeti csatornácskáiba kerül további átszűrésre. Ennek hatására a glomerulusokban, mivel az érgomolyag fala keresztmetszetben vastagabb, a nyomás megnő, és ez az érfal útját állja a vér alakos elemeinek. Így jön létre az utrafiltráció. A veséken napi mennyiségképp 1000 liter vér áramlik keresztül, melyből 170-200 liter vizelet szűrődik ki szintén napi elosztásban.

 

 

2. MÁSODLAGOS VIZELET KÉPZÉSE

A másodlagos vizelet a végleges vizeletet jelenti, és ez egyben a csatornarendszerünkben termelődik. A kiválasztás és visszaszívás útján alakul ki. De mi az a kiválasztás és visszaszívás?

A visszaszívással kezdeném, hiszen ez viszonylag egyszerű folyamat, és ehhez a Helne-kacs felszálló ágának is hatalmas köze van. A visszaszívás során ugyanis ennek a csatornaszakasznak abban van szerepe, hogy a szervezet által kiválasztott vizeletből visszaszívja a számunkra még fontos ásványi ionokat, melyek közül a Na a legfontosabb. Ezen az ionon kívül azonban maguk, a vesecsatornákat körül vevő hámok azonban több más anyagot is visszaszívnak, ezen anyagok közül megemlítendő a víz is, hiszen ennek a folyadéknak majdnem a 100%-át visszaszívják.

A kiválasztás a másik megemlítendő funkció, melynek a lényege az, hogy a vesecsatornák hámjai kiválasztanak bizonyos, a vizelet töménységét adóanyagokat, melyek a kivezető vesecsatornákon át jutnak el a húgyvezetékekhez. Napi mennyisége a kiválasztott vizeletnek kb. 1- 1,5 liter.