• Csatorna-átalakulás és dalcsokor
  • Szemhéjpúder paletta-szemle – Elképesztő Rival-dobás a piacon
  • Filmszemle 2021 – Olaf karácsonyi kalandja
  • Megkésett HAUL – Gagyi termékek a jók között
  • Tavaszváró design Elsával



  • Az oldalon szereplő összes cikk, tanulmány a szerkesztő saját gyűjtésén alapszik, így engedély nélküli felhasználása oldaladon bármilyen formában tilos! Ha megtetszik bármely tartalom, előzetes chates kérés útján elvihető, de arrakérlek, írd ki a forrást! Köszönettel: Nyx Angel
    A kiválasztás szervrendszere

    Most, hogy előtérbe helyeztük a vizeletképzést, lássuk azokat a szerveinket, melyek kiválasztják és a külvilág felé továbbítják a kiválasztott folyadékmennyiséget!

     

    A KIVÁLASZTÓ SZERVRENDSZER RÉSZEI

     

    Képtalálat a következőre: „vese”

     

    I.) VESE (REN, RENIS)

    A vese, (latinul: ren; többes számban: renes, görögül: nephros) a gerinc két oldalán, retroperitoneálisan (hashártya mögött), a hasüregben, a 12. thoracalis (háti) és 2. lumbalis (ágyéki) csigolya magasságában elhelyezkedő bab alakú páros szerv. Súlya kb. 130-140 gramm, hossza 12 cm, szélessége 5-6 cm és vastagsága 3-4 cm.  A két vese a vesekapu nevezetű részével “néz” egymás felé, melyekben futnak a szerveket ellátó vesevénák és artériák.

    A jobb oldali vese a máj nagy lebenye miatt fél csigolyányival lejjebb szorul eredeti helyzetéből. Magát, a szervet egy hármas falú tok, a vesetok veszi körül, melynek a szerkezetéből is kifolyólag a következő a felosztása:

    – külső tok

    – középső tok

    – belső tok

     

     

    A külső tok egy fényes, barna színű tok, mely alapvetően nagyobb a vesénél, és ő ad helyet a vesének.

    A középső tok az egész vesét és mellékvesét körülveszi, és megközelítőleg 1 cm vastagságú. Összetételét tekintve zsíros tok, ugyanakkor nagy szerepe van a vándorvese kialakításában.

    A belső tok funkcióját tekintve a vesepiramisokat veszi körül, ő már rostos tok.

     

    A vesét azonban négy részre oszthatjuk fel, lássuk, melyek ezek!

     

    – kéregállomány

    – velőállomány vagy vesepiramis

    – csatorna-vagy üregrendszer

    – vesemedence

     

    A kéregállomány a “négyes fogat” legelső tagja, ugyanis kívülről befelé haladva ő öleli körül a vesepiramisokat. A kis piramisok körül Bertin-féle oszlopokat alkot.

    Ahogyan haladunk beljebb a vesében, megtaláljuk a velőállományt, melynek másik neve a piramis-szerű külleme miatt vesepiramis, latinul pyramides renalis. A pyramides renalis kb. 1- 1,5 cm vastag, átmetszetben háromszögre, a valóságban azonban, ahogy már említettem, és neve is mutatja számunkra, piramis alakú, részei élesen nem elhatárolható egységet alkotnak. A pyramisok belső része csíkolt terület, és szemölcsszerű képleteket, az ún. veseszemölcsöket alkotnak. Minden egyes veseszemölcs velősugarak formájában a kéregállományba nyúlik.

    A következő a négy rész közül az üregrendszer, melyet 3 kiskehely alkot, és ezek általában egy nagykellyé nyílnak össze. Ezeket a papillák kehelyszerűen veszik körbe.

    A négy szerkezeti egység utolsó eleme a felépítés tekintetében a vesemedence, mely 27 veselebenyből, 9 nagy-és 3 kiskehelyből álló rész. Lapos, felépítését tekintve, legyezőszerű elágazások alkotják. A veseöbölből nyílik.

    A vese alaki egysége a nephron. Ez az egység is négy részre tagolódik:

     

    – vesetestecske

    – kettős falú tok

    – kilépő-és elvezető hálózat

    – csatornarendszer

     

     

    A MALPIGHI-TESTRŐL RÖVIDEN

     

    Képtalálat a következőre: „malpighi-test”

     

    Most laikusként joggal tehetitek fel magatokban a kérdést, mi az a Malpighi-test, és mi a funkciója a vesén belül? A Malpighi-test ismertebb nevén a vesetestecske. Ha körül szeretnénk határolni szerkezetileg, a szakirodalom egy labdát fogó kesztyűs kézként szimbolizálja külseje szerint, noha a kesztyűbe hatolva egy érhálózatos részt látunk, mely a labdacs alakú veserészletet adja, ennek neve érgomolyag. A labdacsot “megfogó” kesztyűszerű egységet pedig Bowman-toknak nevezzük. Mikroszkóp alatt nézve szőlőszemszerű képleteket alkot, és a kéregállományban található.

     

     

    A CSATORNARENDSZER

    A csatornarendszert három részre oszthatjuk, ezek a kezdetleges-és távolabbi kanyarulatos csatorna és a Helne-kacs.

     

    A HELNE-KACS FUNKCIÓIRÓL RÖVIDEN

    A Helne-kacsról a mellékveséhez hasonlóan már szót ejtettem a cikk elején, ugyanis neki bizonyos részben a szervezet számára nélkülözhetetlen ionok visszaszívása a feladata a felszálló ága segítségével. Azonban azt még fontos megjegyeznünk, hogy a Helne-kacsnak a vizelet töményedése szempontjából is jelentős szerepe van. Ugyanakkor a csatornarész leszálló ágára nem jellemző a Na-visszaszívási mechanizmus, ugyanakkor a víz szabad áramlása viszont igen.

     

     

    A KÖZELI ÉS TÁVOLABBI KANYARULATOS CSATORNÁK RÖVID JELLEMZÉSE

    A közeli kanyarulatos csatorna egy akvaporin csatornarendszer, mely a víz visszaszívásáért és a Na-ionok 70, a glükóznak pedig a teljes mennyiségét, azaz 100%-át szívja vissza. Az imént említett anyagokon kívül még visszaszívódnak rajta keresztül az aminosavak is. Fontos jellemzője még az is, hogy a vastag falának köszönhetően a vizet passzívan átengedi, ami azt eredményezi, hogy itt a folyadék szabadon áramolhat.

    A távolabbi kanyarulatos csatornáról elég annyit megjegyeznünk, hogy ő is részt vesz a visszaszívási folyamatokban, de már a nátriumnak csak nagyon kicsi, mindössze 5, a kalciumnak pedig 10%-át szívja vissza. A Ca-visszaszívást hormonok szabályozzák.

     

     

    A MELLÉKVESE (GLANDULA SUPRARENALIS)

    Ismétlésképp a cikk elején, az endokrin fogalom alatt már taglaltuk mellékvesét és szerepét a kiválasztásban. A mellékvese, ahogyan szintén említettem, a hormontermelésben játszik fontos szerepet, így kizárólag közvetett módon járul hozzá a kiválasztószerveink működéséhez. A szerv két részre, kéreg (cortex)-és velőállományra (medulla) bontható. A két rész eltérő módon termel hormonokat, ugyanis a kéregállománya szteroid, míg velőállománya katekolamin típusú hormonokat. Szteroid hormonok pl. aldosteron és cortisol, katekolaminek pedig az adrenalin és noradrenalin.

     

     

    VASOPRESSIN ÉS ALDOSTERON

    A hormonális szabályozás szempontjából nekünk a kiválasztási folyamatoknál két alaphormonra lesz az anyagunk szempontjából szükségünk, ők: a Vasopressin (ADH) és Aldosteron.

     

     

    1. ANTIDIURETIKUS HORMON (ADH) VAGY VASOPRESSIN

    A Vasopressin vagy Antidiuretikus Hormon, röviden ADH az egyik legfontosabb hormonunk. Amint a nevében is benne van, antidiuretikus, azaz olyan hormonális egység, mely a vesék vízvisszaszívását segíti elő. A vasopressin a köztiagy központi részében, a hypotalamusában termelődik, és a napi vízmennyiségnek a 20%-át ürítjük ki szabályozása által. Ez alól egy cukorbetegség-forma, a Diabetes Insipidus kivétel, ugyanis ennek alkalmával nagy mennyiségű vizelet képes távozni a szervezetből, mivel nem működik megfelelően a hormonális szabályozás mértéke. Ez a Polyuria.

     

    2. ALDOSTERON

    A másik hormon, amit még megemlítenék nektek, az Aldosteron. Ez a hormon a vér Na-ion és K-ion egyensúlyát szabályozza. A mellékvese kéregállományának külső részében termelődik. Összetételét tekintve szteroid típusú mineralokortikoid hormon, mely apoláris tulajdonságokkal rendelkezik.

    A vas afferens filtratiós nyomását és kanyarulatos csatornák Na-ionháztartását egyaránt érzékeli.