Az érzékszervek anatómiája I. – A szem

Az elkövetkező két modulban az érzékelés szervrendszerével fogunk foglalkozni, mivel azonban elég nagy terjedelmű anyagról lesz szó, ketté veszem. Ebben a pontban a látás, a második részben pedig a hallás szervével ismerkedünk meg részletesen, melyek a szem és a fül. Lássuk elsőként a szemet!:

 

A szemgolyó felépítése

 

 

A SZEM ANATÓMIÁJA

Mielőtt belemennénk a szerv anatómiájába részletesebben, elevenítsük fel, miért is olyan fontos szervünk! Ahogyan eddigi tanulmányaink kapcsán már tanulhattuk, a látás szerve a szem, és egyben a legfontosabb szerepet tölti be életünk során, mivel a tájékozódásban és a külvilágból származó képi információk megszerzésében van fő szerepe. Ugyanakkor fontos még a környezetünkből érkező fénysugarak érzékelése is, hiszen ezeket is felfogja.

A szem azonban a fénytörés és egyéb információszerzés mellett bizony nagyon összetett, mondhatni bonyolult szervünk, hiszen sok részből tevődik össze. Részei kívülről befelé.:

 

A SZEM RÉSZEI LATIN-MAGYAR SZÓSZEDET

  • szemhéj (palpebra)
    • könnykészülék (apparatus lacrimalis)
    • kötőhártya (tunica conjunctiva)
  • szem (ocululs)
    • szemgolyó (oculus bulbi)
      • szaruhártya (cornea)
      • érhártya (choroidea)
      • szivárványhártya (iris)
      • ideghártya (retina)
      • üvegtest (corpus vitreum)
      • sárgafolt (macula lutea)
      • sugártest (corpus cillare)
      • vakfolt (papilla)
      • szemcsarnok (camera bulbi)
        • csarnokvíz (humor aquosus)
      • szemlencse (lens oculi)

 

 

A SZEM RÉSZLETES ANATÓMIÁJA

 

1. A SZEMHÉJ (PALPEBRA) ÉS A KÖTŐHÁRTYA (TUNICA CONJUNCTIVA)

Ha kívülről haladunk a szem belsejébe, az első, amelyet észreveszünk, nem más, mint a szemhéj. Ez a rész fedi a szemet, épp ezért legfőbb feladata a szerv védelme. Pillaszőrök által körülvett, bonyolult felépítésű bőrredő, melynek belső részén található a kötőhártya. A pillaszőrök tövében könnymirigyek kivezető csövei futnak.

A kötőhártya, ahogy már említettem a szemhéj belső részét képezi, azonban elölről fedi a szemgolyót. Ez a hártyaréteg laza nyálkahártyával bélelt rostos szövet, mely könnymirigyeket és nyirkot tartalmaz.

 

 

2. KÖNNYKÉSZÜLÉK (APPARATUS LACRIMALIS) ÉS A KÖNNY (LACRIMA)

A könnykészülék két részből áll: könnymirigy és könny-elvezető rendszer

A könnyeket a könnymirigyek termelik, méghozzá állandó termelési folyamat eredményeképp alakulnak ki. A folyadék vizet, ásványi sókat és különféle enzimeket tartalmaz, melyek a szem védelmét szolgálják. A szemhéjak szerepe a könny szemgolyón történő szétoszlatásában is jelentős szerepet töltenek be, ugyanis a folyadék elkenését segítik rajta a pislogással egyetemben. A könny egy elég bonyolult útszakaszon jut el végső állomására az orrüreg alsó szakaszára.

A folyadék útja a következő:

  1. könnymirigy kivezető csöve
  2. szemgolyó elülső felszíne
  3. szemzug
  4. könnytó
  5. könnyzacskó
  6. orr-könnyvezeték
  7. orrüreg alsó szakasza