• Csatorna-átalakulás és dalcsokor
  • Szemhéjpúder paletta-szemle – Elképesztő Rival-dobás a piacon
  • Filmszemle 2021 – Olaf karácsonyi kalandja
  • Megkésett HAUL – Gagyi termékek a jók között
  • Tavaszváró design Elsával




  • Az oldalon szereplő összes cikk, tanulmány a szerkesztő saját gyűjtésén alapszik, így engedély nélküli felhasználása oldaladon bármilyen formában tilos! Ha megtetszik bármely tartalom, előzetes chates kérés útján elvihető, de arrakérlek, írd ki a forrást! Köszönettel: Nyx Angel
    Az érzékszervek anatómiája I. – A szem

    Az elkövetkező két modulban az érzékelés szervrendszerével fogunk foglalkozni, mivel azonban elég nagy terjedelmű anyagról lesz szó, ketté veszem. Ebben a pontban a látás, a második részben pedig a hallás szervével ismerkedünk meg részletesen, melyek a szem és a fül. Lássuk elsőként a szemet!:

     

    A szemgolyó felépítése

     

     

    A SZEM ANATÓMIÁJA

    Mielőtt belemennénk a szerv anatómiájába részletesebben, elevenítsük fel, miért is olyan fontos szervünk! Ahogyan eddigi tanulmányaink kapcsán már tanulhattuk, a látás szerve a szem, és egyben a legfontosabb szerepet tölti be életünk során, mivel a tájékozódásban és a külvilágból származó képi információk megszerzésében van fő szerepe. Ugyanakkor fontos még a környezetünkből érkező fénysugarak érzékelése is, hiszen ezeket is felfogja.

    A szem azonban a fénytörés és egyéb információszerzés mellett bizony nagyon összetett, mondhatni bonyolult szervünk, hiszen sok részből tevődik össze. Részei kívülről befelé.:

     

    A SZEM RÉSZEI LATIN-MAGYAR SZÓSZEDET

    • szemhéj (palpebra)
      • könnykészülék (apparatus lacrimalis)
      • kötőhártya (tunica conjunctiva)
    • szem (ocululs)
      • szemgolyó (oculus bulbi)
        • szaruhártya (cornea)
        • érhártya (choroidea)
        • szivárványhártya (iris)
        • ideghártya (retina)
        • üvegtest (corpus vitreum)
        • sárgafolt (macula lutea)
        • sugártest (corpus cillare)
        • vakfolt (papilla)
        • szemcsarnok (camera bulbi)
          • csarnokvíz (humor aquosus)
        • szemlencse (lens oculi)

     

     

    A SZEM RÉSZLETES ANATÓMIÁJA

     

    1. A SZEMHÉJ (PALPEBRA) ÉS A KÖTŐHÁRTYA (TUNICA CONJUNCTIVA)

    Ha kívülről haladunk a szem belsejébe, az első, amelyet észreveszünk, nem más, mint a szemhéj. Ez a rész fedi a szemet, épp ezért legfőbb feladata a szerv védelme. Pillaszőrök által körülvett, bonyolult felépítésű bőrredő, melynek belső részén található a kötőhártya. A pillaszőrök tövében könnymirigyek kivezető csövei futnak.

    A kötőhártya, ahogy már említettem a szemhéj belső részét képezi, azonban elölről fedi a szemgolyót. Ez a hártyaréteg laza nyálkahártyával bélelt rostos szövet, mely könnymirigyeket és nyirkot tartalmaz.

     

     

    2. KÖNNYKÉSZÜLÉK (APPARATUS LACRIMALIS) ÉS A KÖNNY (LACRIMA)

    A könnykészülék két részből áll: könnymirigy és könny-elvezető rendszer

    A könnyeket a könnymirigyek termelik, méghozzá állandó termelési folyamat eredményeképp alakulnak ki. A folyadék vizet, ásványi sókat és különféle enzimeket tartalmaz, melyek a szem védelmét szolgálják. A szemhéjak szerepe a könny szemgolyón történő szétoszlatásában is jelentős szerepet töltenek be, ugyanis a folyadék elkenését segítik rajta a pislogással egyetemben. A könny egy elég bonyolult útszakaszon jut el végső állomására az orrüreg alsó szakaszára.

    A folyadék útja a következő:

    1. könnymirigy kivezető csöve
    2. szemgolyó elülső felszíne
    3. szemzug
    4. könnytó
    5. könnyzacskó
    6. orr-könnyvezeték
    7. orrüreg alsó szakasza