Emésztőrendszer részletes anatómiája II.

Ebben a modulban kicsit részletekbe menően megismerjük az emésztésünk szervrendszerét, azonban kicsit részletesebben, mint azt eddig biológiából érinthettük régebbi tanulmányaink során. Igaz, már esett szó a részletes szervi anatómiáról olyan szempontból, hogy latinul minden egyes szerv neveivel megismerkedhettetek, viszont most más szemszögből fogjuk megközelíteni a témát.

 

Képtalálat a következőre: „emésztés gif”

 

 

Bizonyára sokan hallottátok már azt a szállóigévé vált mondatot, hogy:

 

Az emésztés a szájban kezdődik.

 

Ez a mondat így igaz, ugyanis amint magunkhoz vesszük a táplálékot, kell valami, ami falattá alakítsa, hogy a gyomrunk és más szerveink számára emészthető, raktározható legyen az étel. Ennek az első folyamata a fogak, nyelv és a nyálmirigyekből a szánkba ömlő nyál egymással való összedolgozása. A fogak ugyanis felőrlik a szájüregben lévő ételt, melyet a nyelv és nyál segítségével pépes anyaggá alakítunk.

Ebből máris tudunk következtetni, hogy az emésztőrendszer előcsarnoka a szájüreg, melyet latinul cavum oris-nak nevezünk; egész pontosan az ajkak, arc és szájüreg felső része. A szájüregben találhatók a fogak, melyekből csecsemőkorban elkezdenek kifejlődni a tejfogak – ezekből 15 darab foglal helyet szánkban. A kamaszkor közeledtével elkezdjük ezeket a fogazatokat lecserélni maradó fogakra, melyekből már 32 darab van.  A fogak feladata a  táplálék összedarabolása, és a fogmederben helyezkednek el, mégpedig úgy, hogy az alsó-és felső fogmederbe nyúló fogágy bemélyedésében kapnak helyet. A fogak a következő típusok szerint sorolhatók be.:

 

  • metszőfogak
  • tépő vagy szemfogak
  • kisőrlő fogak
  • nagyőrlő fogak

 

A fogak több részből állnak, melyeket most csak érintőlegesen említek meg nektek.:

 

  • zománc
  • dentin
  • fogbél
  • cement
  • fogágy
  • gyökérhártya
  • fogmeder
  • fogíny

 

Ugyanakkor befelé haladva megtaláljuk a szájban a nyelvet, mely egy jellegzetes alakú (egészen pontosan ék alakú) izmos szervünk, ami azon kívül, hogy a táplálék előemésztésben fontos szerep jut neki, még három szintén nélkülözhetetlen a szerepe.:

Segít a nyelésben, beszéd-és ízlelési folyamatokban is egyaránt.

A másik, ami szintén a szájüregben található, az a nyálmirigy. Ebből a szervből 3-3 pár van mindkét oldalon. Ezek a járulékos mirigyrendszer tagjai, lássuk a neveiket!:

 

  • glandula parotis = fültőmirigy
  • glandula submandibularis = állkapocs alatti mirigy
  • glandula sublingualis = nyelv alatti mirigy

 

1. GLANDULA PAROTIS

Az első a háromból, melyről röviden beszélni szeretnék nektek, az a fültőmirigy. Emésztőrendszerünk egyik legnagyobb mirigye (a járulékos mirigyek közül a másik a máj, melyről a későbbiekben még szót ejtek a cikkben – szerk.). Nagyobb részt az állkapocs alatt található, viszont egy kisebb része az arc felszínén kitapintható. Kivezető csatornája a második nagyőrlő fog magasságában ömlik a szájüregbe. Összetételét illetően ez a nyálmirigy savós szerkezetű.

 

 

2 GLANDULA SUBMANDIBULARIS

A latinul nehezen “emészthető”, magyar jelentésével azonban már könnyebben megjegyezhető nyálmirigyünk az állkapocs alatti mirigy. Röviden azt kell róla tudni, hogy savós-nyákos mirigyünk, melyet 7-8 gramm kötőszöveti sövényekkel ellátott képződmény oszt szét lebenyekre. Az állkapocs alatt lévő háromszögű teret teljes egészében kitölti, ugyanakkor kivezető csöve a nyelv alatt található.

 

 

3. GLANDULA SUBLINGUALIS

Az utolsó nyálmirigyünk a szájban található járulékos mirigyek közül a nyelv alatti mirigy. A nyálmirigy V-alakban megemeli a szájfenék nyálkahártyáját, ugyanakkor csak a középső (medialis) része rendelkezik kivezető csővel. A szerv oldalirányból nyomott, csepp alakú, vékonyabb része pedig hosszan hátrafelé nyúlik. Nyákos mirigy.