Az oldalon szereplő összes cikk, tanulmány a szerkesztő saját gyűjtésén alapszik, így engedély nélküli felhasználása oldaladon bármilyen formában tilos! Ha megtetszik bármely tartalom, előzetes chates kérés útján elvihető, de arrakérlek, írd ki a forrást! Köszönettel: Nyx Angel
Emésztőrendszer részletes anatómiája II.

A táplálék utolsó útja a vastagbélbe (intestinum crassum) vezet. Voltaképpen itt alakul át székletté a megemésztett étel, miután apatogén bélbaktériumai segítségével lebontotta a meg nem emésztett részeit, ugyanakkor visszaszívja a vizet és különböző ásványi sókat.

 

FONTOS! Olyan baktériumokra mondjuk, hogy apatogén, melyek jelenléte nem okoz betegségeket a szervezetben jelenlétével. Ezek az ún. bélflórák más néven.

 

Ezek a bélbaktériumok azonban az apatogeintásuk mellett két nagyon fontos vitamint is termelhetnek, melyek a B-és K-vitamin. Nyálkahártyáján a gyógyszerek és alkoholtartalmú készítmények fel tudnak szívódni, viszont emésztési folyamat itt nem történik, de rothasztó folyamat viszont igen. Ebben a folyamatban játszanak nagy szerepet az általa termelt baktériumok. Ezen kívül nyálkahártyáján az ionos anyagok, B-és K-vitamin, víz és a gyógyszerek képesek felszívódni.

Ugyanakkor a vastagbélről még tudni kell, hogy a szervezet egyik leghosszabb szerve, ugyanis megközelítőleg 2 m hosszú. A vékonybelet keresztszerűen fogja közre. Öt részre osztható, melyeket  felsorolok, majd némelyik részüket kicsit részletesebben leírom nektek.:

 

  • caecum = vakbél
  • appendix vermiformis = férgnyúlvány
  • colon = remesebél
    • colon ascendes =felszálló remese
    • colon descendens = leszálló remese
  • colon sigmoideum = szigmabél
  • rectum = végbél

 

A felsorolásból a legfontosabbak a caecum, appendix, colon és rectum. Lássuk őket kicsit részletesebben!:

 

Az első a legfontosabb részek közül a caecum, avagy vakbél. Ez a szervrész a csípőárokban található, méghozzá közvetlenül a ieiunum beszájadszása alatt. A csípőárokhoz lazán vagy hashártyakettőzet segítségével tapad.

 

FONTOS! A caceum nem keverendő össze a hétköznapi nyelven vakbélnek nevezett appendix veriformis-szal. A köznyelvi megfogalmazás helytelen, mivel az appendix szokott begyulladni, mely betegség neve a következő: appendicitis, mely magyarul féregnyúlvány-gyulladás. Az appendix ebből következőleg pedig magyarul annyit jelent, féregnyúlvány.

 

A második fontos részünk a caecum elcsökevényesedett része, az appendix vermiformis, mely magyarul féregnyúlványt jelent. Ez “farokszerű” módosulat a caecum alsó pólusán található.

A harmadik, és egyben utolsó előtti részünk, melyet megemlítenék nektek, az a remesebélként ismert colon. Ennek a remesének két szakasza van, melyek a következők: fel-és leszálló remese. Ez a szakasz a máj alsó felszínéig húzódik egészen a jobb csípőároktól. A hashártyához feszesen rögzül.

Az uolsó a sorban a rectum, avagy a végbél. Egy izmos, agykérgi szabályozás alatt álló bélszakasz, mely megközelítőleg 15-20 cm hosszú. A kismedencében, a keresztcsont előtt halad el, miközben ehhez a csonthoz rögzül. Átfúrja a gát hátulsó részét.

A vastagbélről még azt is fontos megjegyeznünk, hogy bizonyos időközönként továbbítja a tartalmát. Mozgásai között  szerepel az ún. defaecatio, mely akaratlagos szabályozású folyamat. Ez a folyamat a székürítés folyamata, melynek mozgatója a végbél fala, központja pedig a gerincvelő alsó szakasza. A másik mozgási formája az effector. Ez nem jelent mást, mint végrehajtószervi működést. Ez is a defaecatiohoz hasonlóan agykérgi szabályozás alatt áll, és ez az irányítás meggátolja a vastagbelet abban, hogy fala elernyedhessen.