Mielőtt belekezdünk egy elég száraz anyagba, tisztázzuk, miből épül fel anatómiai szempontból egy adott szerv vagy példának okáért maga a test!

Ahogyan ezt már biológiai tanulmányainkból is tanultuk az alapjaitól tekintve, ez a két dolog több részből áll:

1. kellenek hozzá sejtek
2. szövetek
3. ízületek
4. idegek

Ez a négy építőelem alkotja a teljes szervrendszert, így például a mozgás szervrendszerét is, melyről érintőlegesen már volt szó pár cikkem kapcsán. Nekünk a négy elemből azonban a cikk szempontjából csak három alapegységre lesz szükségünk, így lássuk, melyek ezek, és hogyan épülnek fel.:

SEJTEK

A sejtek szervezetünk legkisebb alaki egységei, melyeknek már anyagcseréje van. Többféle alakot is felvehetnek, melyet elhelyezkedésük nagyban befolyásol. Alakjuk szerint a sejtek lehetnek:

• henger alakúak
• sokszögűek
• gömb alakúak
• kocka alakúak

Egy sejtnek önálló sejtfala van, mely géneket tartalmaz. A sejt az alábbiak szerint épül fel:

 Sejtmag:

Kívülről hártya borítja, alakja többféle lehet:

gömb vagy tojásdad

Mérete és formája leginkább a sejt alakjának függvénye.

Citoplazma:

Ez az anyag tölti ki a sejtet. Ásványi sók, víz cukor és fehérje építi fel, felületi súrlódása nagy.

Golgi:

A golgi egy bonyolult felépítésű hámrendszer, melynek a fehérje elválasztásban jut kiemelt szerep.

Mitokondrium:

Az energiaraktározásban- és előállításban van kiemelt szerepe.

Lizoszóma:

A sejt védekező mechanizmusát, anyagcsere-folyamatait ellátó képződmény.

Riboszóma:

RNS-fehérjék alkotta sejtanyag, a citoplazmában található.

Endoplazmatikus retikulum:

Ez az alapanyag szinte az összes sejt felépítő anyaga,  méretét a sejtfunkció dönti el. Fontos szerep jut neki a kórokozók ártalmatlanításban és fehérje elválasztásban.

Sejtmembrán:

Minden élő sejt felszínén megtalálható, kb. 5 mm vastagságú hártya.

Sejtfal:

A sejtet kívülről borító merev kéreg, melynek fontos szerepe van pl. a mechanikai szilárdság kialakításában.