Mielőtt belekezdünk egy elég száraz anyagba, tisztázzuk, miből épül fel anatómiai szempontból egy adott szerv vagy példának okáért maga a test!
Ahogyan ezt már biológiai tanulmányainkból is tanultuk az alapjaitól tekintve, ez a két dolog több részből áll:
- kellenek hozzá sejtek
- szövetek
- ízületek
- idegek
Ez a négy építőelem alkotja a teljes szervrendszert, így például a mozgás szervrendszerét is, melyről érintőlegesen már volt szó pár cikkem kapcsán. Nekünk a négy elemből azonban a cikk szempontjából csak három alapegységre lesz szükségünk, így lássuk, melyek ezek, és hogyan épülnek fel.:
SEJTEK
A sejtek szervezetünk legkisebb alaki egységei, melyeknek már anyagcseréje van. Többféle alakot is felvehetnek, melyet elhelyezkedésük nagyban befolyásol. Alakjuk szerint a sejtek lehetnek:
- henger alakúak
- sokszögűek
- gömb alakúak
- kocka alakúak
Egy sejtnek önálló sejtfala van, mely géneket tartalmaz. A sejt az alábbiak szerint épül fel:
Sejtmag:
Kívülről hártya borítja, alakja többféle lehet:
gömb vagy tojásdad
Mérete és formája leginkább a sejt alakjának függvénye.
Citoplazma:
Ez az anyag tölti ki a sejtet. Ásványi sók, víz cukor és fehérje építi fel, felületi súrlódása nagy.
Golgi:
A golgi egy bonyolult felépítésű hámrendszer, melynek a fehérje elválasztásban jut kiemelt szerep.
Mitokondrium:
Az energiaraktározásban- és előállításban van kiemelt szerepe.
Lizoszóma:
A sejt védekező mechanizmusát, anyagcsere-folyamatait ellátó képződmény.
Riboszóma:
RNS-fehérjék alkotta sejtanyag, a citoplazmában található.
Endoplazmatikus retikulum:
Ez az alapanyag szinte az összes sejt felépítő anyaga, méretét a sejtfunkció dönti el. Fontos szerep jut neki a kórokozók ártalmatlanításban és fehérje elválasztásban.
Sejtmembrán:
Minden élő sejt felszínén megtalálható, kb. 5 mm vastagságú hártya.
Sejtfal:
A sejtet kívülről borító merev kéreg, melynek fontos szerepe van pl. a mechanikai szilárdság kialakításában.