Az oldalon szereplő összes cikk, tanulmány a szerkesztő saját gyűjtésén alapszik, így engedély nélküli felhasználása oldaladon bármilyen formában tilos! Ha megtetszik bármely tartalom, előzetes chates kérés útján elvihető, de arrakérlek, írd ki a forrást! Köszönettel: Nyx Angel
Sejtek, szövetek és ízületek

SZÖVETEK

 

A sejtek áttekintése után ugorjunk a következő anyagrészhez, mely nem lesz más, mint a szövettan! Ahhoz, hogy pontosan el tudjuk határolni őket egymástól egy nagyon fontos szempontot tisztáznunk érdemes, ez medig a következő:

 

Mi a szövet?

Aki egy kicsit más gondolatokat próbál kergetni, annak most elárulom, hogy ne ma ruha anyagát alkotó részletről lesz szó, hanem másról. Ez pedig a testünket felépítő másodlagos egység lesz. A kérdésünkre azonban pofonegyszerű a válasz, ugyanis

A szövet azonos működésű és hasonló alakú sejtek összessége.

Azaz, ahhoz hogy egy szövet létrejöhessen, két alaki egységre van szükségünk, melyek funkciójukat tekintve fontosak számunkra.

 

1. azonos működés

2. hasonló alak

 

Ha ezek megvannak, kialakulhat a szövet. A szövetek azonban az őket felépítő sejtek alakja és rétegződése szerint is különfélék lehetnek. Lássuk ezeket!:

 

1. SEJTEK ALAKJA SZERINTI CSOPORTOSÍTÁS

Egy vagy több rétegű

laphám

köbhám

hengerhám

 

 

2. SEJTEK RÉTEGZŐDÉSE SZERINT

1. Egyrétegű

laphám

köbhám: ez a fajta hámtípus a verejtékmirigyek kivezető csatornáit építi fel

hengerhám

 

 

2. Többrétegű

laphám

hengerhám

 

A hámtípusok között felsorolás szinten még megemlítenék továbbiakat:

 

  • mirigyhám
  • érzékhám
  • fedőhám
  • felszívóhám
  • csillós hám
  • pigmenthám

 

A szöveteknek van más csoportja is, melyek funkció szerint többfélék lehetnek. Az egyik, és legeslegfontosabb izomszövet a szívizom. Azért említeném meg elsőnek ezt a szövetet, mivel a szív anatómiájában az egyik legfontosabb szerepet betöltő rész. Miért a legfontosabb?

Ha még emlékeztek arra, hogy melyik az a három rész, melyekből felépül a szív, akkor egyből rá tudjátok vágni, hiszen a három rész második elemeként tanultuk ezt meg. Felelevenítésképp egy részlet a keringési rendszer anatómiájának elejéből:

 

A szív három részből áll: endocardium (szívbelhártya), myocardium (szívizom), epicardium (szívburok zsigeri része)

 

Tehát, amint ez a szív anatómiájának részletéből is kiderül, a szívizom a szerv másodlagos, ámde nagyon fontos része, mivel elfáradni képtelen, ami nagy munkabírását is eredményezi. Akarttól függetlenül működik, sejtjei között elektromos és mechanikus kapcsolat áll fenn. Különleges felépítésű, hosszúkás, nyúlványos sejtek alkotják, ugyanakkor a sima-és harántcsíkolt izomszövet keveréke.

A második helyen a harántcsíkolt izomszövetet említeném meg érintőlegesen, hiszen ő is érdekes szerkezeti egységünk szövettanilag.

 

Miért harántcsíkolt a harántcsíkolt izomszövet?

A harántcsíkolt izomszövet annál az egyszerű oknál fogva olyan, amilyen, mert egymással váltakozó haránt irányú, hosszan futó, vékony izomrostok alkotják. A testünket felépítő izomszövetek a legtipikusabb példái, és a hús szöveti összeállítása is. (Ha mondjuk egy nyers, teszem azt, pulykacombot felvágunk, akkor láthatjuk a rostjainak futását szabad szemmel is. – szerk.)

Teherbírása nem olyan nagy, mint a szívizomé, ebből kifolyólag annak ellenére, hogy nagy erő kifejtésére képes, gyorsan kifárad. A harántcsíkolt izomszövet egy vagy többmagvú sejtekből épül fel.

 

A harmadik alapegységünk a sorban visszafelé haladva a simaizom szövet. Ő a harántcsíkolt izomszövettől eltérő felépítéssel rendelkezik, ugyanis amellett, hogy egyrészt nagy, orsó alakú sejtekből épül fel, nehezen fárasztható ki. Akarattal nem befolyásolható működése, viszont az alábbi helyeken találkozhatunk vele:

 

  • szőrtüszők mellett
  • bőrben
  • zsigerek és erek falában

 

A piramisunk csúcsát nem más szövetkötegek foglalják el a visszafelé sorolásban, mint a kötő-és támasztószövetek egységei. Már csak azért is ők a képzeletbelei építményünk legteteje, mert a leggyakrabban előforduló testi szövetekről van szó “személyükben”.  Rettentő fontos főszerephez jutnak a testfelépítésben, szerkezeti felépítésüket a testet érő mechanikai hatások alakítják. Funkcióik épp ezért a következők:

 

  • szervek rögzítése-összekötése
  • hézagok kitöltése
  • szervek tokjainak képzése
  • felépítik a bőr nyálkahártyáját
  • elraktározzák a vizet a szervezet számára
  • segítik a test belső vázának felépítését

 

A kötőszövetek is többfélék lehetnek, ha felépítésük szerint közelítjük meg őket.:

 

  • embrionális
  • érett kocsonyás
  • laza rostos
  • tömött rostos
  • retikuláris
  • zsírszövet

 

Említsünk meg még egy nagyon fontos szereppel ellátott szövetegységet, ez pedig nem más, mint a csontszövet. A csontszövet szilvamag alakú nyúlványos sejtek összessége. Szerves és szervetlen egységek alkotják, ezek a következők.:

 

  • ossein
  • ionok, ásványi anyagok

 

Mi az ossein és mi a szerepe?

 

Az ossein a csontszövetet felépítő szerves anyag, mely egyrészt a sejtek közötti  állományt alkotja, másrészt a csontsejtek által termelt anyag.