Szaporodás szervrendszere II. – Férfi nemi szervek anatómiája

Ebben a modulban elérkeztünk a szaporodás szervrendszerének utolsó részéhez, melyben a férfi nemi szerveket fogjuk részletesen átnézni. Mielőtt azonban neki vágnánk a témának, lássuk latin-magyar szószedettel és néhány alapfogalom letisztázásával egybekötve a legfontosabb részeket ennél a nemnél is!

 

FÉRFI NEMI SZERVEK LATIN-MAGYAR SZÓSZEDET

 

  • testis = here
    • epididymis = mellékhere
  • ductus deferens = ondóvezeték
  • funicus spermaticus = ondózsinór
  • vesica seminalis = ondóhólyag
  • prostata =dülmirigy
  • scrotum = herezacskó
  • penis = hímvessző

 

 

ALAPFOGALMAK

 

Az alapfogalmak közül az egyikkel már a szaporodás kapcsán találkoztunk, hiszen taglaltuk az előző anyagban, mi szükséges ahhoz, hogy utódnemzés jöhessen létre. Elevenítsük fel az eszerint tanultakat!

 

Ahhoz. hogy egy utód létrejöhessen szükség va negy haploid hímivarsejtre és petesejtre.

 

Amint ez a fenti idézetből is kiderül, az első fogalommeghatározás a haploid-kifejezés köré fog épülni. Lássuk, mi az a haploid sejt!

 

haploid: Az egy kromoszómából származó kópiát tartalmazó sejteket haploid sejteknek nevezzük. Ezen a definíción túlhaladva a hímivarsejt Y, a petesejt pedig X-kromoszómát tartalmaz. Valójában azt, hogy egy adott utód milyen nemű lesz fejlődése során, a hímivarsejt által hordozott kromoszóma örökítőanyaga határozza meg.

 

 

meiózis: A meiózis az a folyamat, mely során egy hímivarsejt kromoszómakészlete véletlenszerű megkettőződésen esik át. Egy szóval nevezhetjük ezt a folyamatot sejtosztódásnak is.

 

 

smegma: A makk peremén megjelenő, a fityma alatti mirigyek által termelt sajtszerű anyag.

 

 

spermatogonium: A spermaképződés kiinduló pontját jelentő nagy kerek sejtek a spermatogoniták.

 

 

spermatogenesis: Az azonos érettséggel rendelkező hímivarsejtek csoportja.

 

 

A SPERMATOGENESIS FOLYAMATA

  1.  golgi-fázis: Kialakul az acrocosmalis vaculum és megindul a csillóképződés a sejtben.
  2. sapka-fázis: kialakul a hímivarsejt sapkája.
  3. acrosma-fázis: Ebben a fázisban kialakul az excentrikus magkialakulás folyamata és rostok fejlődnek a csillók köré.
  4. érési fázis: Leválik a citoplazma és felszabadulnak az általa képezett hidak. A spermiumok bejutnak a lumenbe.

 

Most, hogy végigjártuk a fontosabb alapfogalmakat és megtudtuk, miylen részei vannak latin-magyar felosztás szerint a férfi ivarszerveknek, lássuk részletesebben őket a spermiumok termelődési helyétől a hímvesszőig!

 

 

HERE (TESTIS)

A here (testis) szilva nagyságú, és alakú páros szerv, mely a herezacskóban található. Feladata a spermiumtermelés, melyhez természetesen szüksége van nyomelemekre és a férfi nemi hormon, a testosteron termelésére is egyaránt. Lebenyezett szerv, melyet kollagén gazdag tok vesz körül. A lebenyeket sövények választják ketté, melyek ék alakúak. Kanyargós csövecskék alkotják, melyek a herekapuhoz érve kiegyenesednek. A herék csatornáit ún. bazál membrán veszi körül, melyben Sertoli-mirigyek találhatók. Ezek a mirigyek és a bazális membrán alkotják a here vérgátját. A Sertoli-dajkasejteken kívül futó csövecskék eltérő fejlettségű és érettséggel rendelkező hímivarsejteket tartalmaznak.  (Erre az “eldugott” rendszerre azért van szükség, mert a spermiumok savas környezetben termelődnek, és eltér génállományuk a test alapsejtjeiétől, és ezzel egyidejűleg az immunrendszer védekező mechanizmusaival szemben így védhetővé válnak.) Az embrionális fejlődés során a hasüregben fejlődnek, majd leszállnak a lágyéki csatornán keresztül a gáttájékra.

A here nagyjából 250 csatornából áll, melyek állománya felcsavarodott csatornácskákat rejt magában. Ezeket a csatornácskákat csírahám alkotja.

A herék vérellátása nagyon gazdag, több helyről is kapják a vért. Első ízben a hereartéria táplálja őket, mely az aortából ered és az ondózsinóron keresztül jut el a herékig. Másodízben az ún. herét tápláló vénahálózaton keresztül, mely az alsó üres vénába (vena cava inferior) hegyes szögben, a veseartériába pedig T-alakban ömlik.

A here hátsó felszínét a mellékhere (epididymis) alkotja. A mellékhere feji, testi és farki részből áll, állományát pedig a feji részében található mellékhere-csatornák alkotják. Fontos megjegyzendő dolog az, hogy a mellékhere funkcióját tekintve csak tárolja, nem termeli a spermiumokat.

 

 

Mi a spermium?

 

A spermium vagy hímivarsejt egy 50-60 mikrométer nagyságú sejt, mely a herékben termelődik a Sertoli-dajkasejtekben. A sejteknek két típusa különíthető el egymástól, ezek pedig az A és B-sejtek. Annyit elegendő róluk megjegyeznünk, hogy a B-sejtek fognak életképes spermiumokká fejlődni, míg az A-sejtek utánpótlásul szolgálnak majd számukra a fejlődés során. Ahhoz, hogy normál keretek között fejlődni tudjon, 35°C-os hőmérsékletre van szüksége, (ezért is találhatók a herezacskóban a herék, mert a szervrész állandó hőmérsékletet tud biztosítani a heréknek a termeléshez). Feje ék alakú, és egy ún. acrosma-sapka fedi. Aktív mozgását az ostora segíti. Középrésze a cukorban gazdag mitokondrium, mely a sejtszervecskéje is a spermiumnak. Számuk 20-60 millió között mozog az ondó milliliterenkénti mennyiségében. Annak ellenére, hogy sok termelődik a herében belőlük, megközelítőleg csak a 80%-uk életképes, és egyúttal a spermaváladék tömegének mindössze felét teszi ki.

 

 

ONDÓZSINÓR (FUNICULUS SPERMATICUS) ÉS ONDÓVEZETÉK (DUCTUS DEFERENS)

Az ondózsinór (funiculus spermaticus) egy kb. kisujjnyi nagyságú kötegek alkotta szervrész a herezacskóban. Három alkotóeleme van, melyek a következők:

 

  • ondóvezeték
  • mellékhereidegek
  • hereidegek

 

Az ondóvezeték (ductus deferens) a mellékhere farki részétől induló szűk lumenű cső, mely a herezacskóból felfelé indulva jut a hasüregbe. A húgycső mögött, a szerv dülmirigyet átfúró szakaszába nyílik.

 

 

ONDÓHÓLYAG (VESICA SEMINALIS)

Az ondóhólyag (vesica seminalis) páros szerv, mely szerkezetét tekintve egy mirigyhámmal bélelt hosszú kanyarulatos cső. A benne lévő mirigyek enyhén lúgos kémhatású váladékot termelnek, melynek összetétele a következő:

 

  • gyümölcscukor
  • prosta-landin

A prosta-glandin biztosítja a spermiumok számára a megfelelő pH-értéket.