A rehabilitáció és elemei

Ebben a modulban átbeszéljük, mit jelent a rehabilitáció és milyen típusai vannak, melyeket a tudomány használ egy meghatározott célcsoport társadalmi integrációja kapcsán.

A rehabilitációnak több ága is van, melyek a következők:

  1. Orvosi rehabilitáció
  2. Jogi rehabilitáció
  3. Gyógypedagógiai rehabilitáció
  4. Foglalkozási rehabilitáció
  5. Szociális rehabilitáció

Az ágazatok közül mi ebben a témakörben kiemelten az orvosi-, szociális-és foglalkozási rehabilitációt tekintjük át, mint a három legfontosabb tételt, illetve a jogi rehabilitáció rendszerébe is betekintést nyerünk majd. Ahhoz, hogy megértsük az összefüggéseket tisztáznunk kell a tevékenység fogalmát. Mi is az a rehabilitáció?

 

 

A rehabilitáció olyan szervezett tevékenység, melyre minden egészségileg, testileg és mentálisan teljesen vagy véglegesen sérült személynek szüksége van, annak érdekében, hogy visszailleszkedhessen a társadalomba vagy annak egy konkrétan meghatározott közösségébe.

 

 

Tulajdonképp olyan szakmai tevékenységeket is érteni lehet alatta, melyek a sérült személyek helyzetének javítását segítik fizikai és társadalmi szinten. Általános célkitűzése a sérült egyének állapotának maximális feljavítása annak érdekében, hogy méltó életet élhessenek a társadalom aktív részeseiként.

 

 

 

A REHABILITÁCIÓ KIEMELT ELEMEI

 

 

I. ORVOSI REHABILITÁCIÓ

Az orvosi rehabilitáció legfőbb célja a fogyatékkal élő egyének képességeinek fejlesztése azok lehetőségeit figyelembe véve. Ezt a tevékenységet saját eszközeinek bevetésén keresztül viszi végbe, amellyel egyrészt az önálló életvitelre, másrészt a társadalomba történő visszailleszkedésre ösztönzi a célcsoportot. Ennek érdekében felmérik keretei között az adott személy meglévő képességeit és funkcióit, melyet az elérendő cél megvalósítása érdekében az egyén közreműködésével és állapotváltozásának folyamatos megfigyelésén keresztül rehabilitációs programban rögzítenek. A rehabilitáció-fajta elengedhetetlen eszközeit képezik a különféle terápiás eszközök is, melyek magukban foglalják pl. a logopédiát, pszichológiát, valamint a fizio-és sportterápiás foglalkozásokat. Szerves részét képezi még a gyógyászati segédeszközök pl. járókeret, könyök-és hónaljmankó biztosítása, valamint ezen eszközök használatának betanítása is.

 

 

JÁRÓKERET HASZNÁLATÁNAK BETANÍTÁSA A REHABILITÁCIÓ SORÁN

A járókeret olyan gyógyászati segédeszköz, mely általában négy lábon áll, de létezik olyan változata is, mely négy keréken gurul. A használatát első lépésben a gyógytornász vagy fizioterapeuta végzi, majd idősotthoni körülmények között az idős személlyel foglalkozó gondozó folytatja. Fontos első körben, mielőtt segítünk a kerettel való járás elsajátításában, hogy ellenőrizzük le az összetartó csavarokat, a gumitalpakat, és mindenek előtt a magasságát, valamint a kapaszkodókat, hogy mind megfelelően van-e beállítva és karban tartva, mert ellenkezőleg balesetet okozhat használata a rossz karbantartás esetén a betegnek vagy gondozottnak.

Az ágya szélén ülő beteghez odavisszük a segédeszközt, bemutatkozunk, mentálisan és testileg is felkészítjük arra, ami ez esetben történni fog, azaz “megtanulunk járni a járókerettel”. Ha a beteg vagy gondozott az ágy szélére történő kiülésnél segítségre szorul, a mozgatás alapelveit szem előtt tartva azaz izomerősítő gyakorlatok végzése, ágyban történő felültetés és végül az ágy szélére kiültetés hármasával segítsünk neki felülni! Kérjük meg, hogy próbáljon felállni a keret fogódzóiba kapaszkodva, és, ha sikerült a tevékenységet eszközölni, folyamatos megfigyelés és kommunikáció végzése mellett sétáljunk egy kisebb kört az ellátottal. Fontos az a szempont is, hogyha már a használat legelején segítségre szorul a gondozott, vagy beteg, a szükséges segítséget adjuk meg neki a séta megkezdése előtt! A használat betanítása a továbbiak szerint zajlik:

 

  1. Megkérjük, hogy rakja maga elé, neki kényelmes távolságba a járókeretet, majd lépjen utána!
  2. A lépést mindig a beteg lábával kezdje, hogy az egészséges lábbal meg tudja magát tartani az egyensúlya érdekében!
  3. A terápiás gyakorlatot mindaddig ismételjük, lehetőleg több alkalommal is, amíg a beteg vagy gondozott az eszköz önálló használatára képessé nem válik!

 

FONTOS! A járókeret letétele után azért kell a beteg lábat a keret után rakni, mert az egyensúlyát a járás közben az idős meg tudja így tartani. Ellenkező esetben, ha helytelenül végzi a járás tanulásának lépéseit, és az egészséges lábat rakja a keret után, egyensúlyát veszítheti és eleshet.

 

 

 

 

II. FOGLALKOZTATÁSI REHABILITÁCIÓ

A foglalkoztatási rehabilitáció alapvető célkitűzése az, hogy elősegítse a megváltozott munkaképességű egyének munkavállalását, munkaerőpiaci beilleszkedését, mindezt úgy, hogy képessé tegye a munkáltatókat az ilyen képességgel rendelkező egyének foglalkoztatására. Alapvetően mindenki rászorul erre rehabilitációra, aki valamilyen oknál fogva saját munkakörét átlagos teljesítmény nyújtása mellett képtelen betölteni. Annak mértékét, hogy a megváltozott munkaképességű ember milyen fokon képes ellátni a rá bízott feladatot orvosi vizsgálattal döntik el, s ha megfelel ez alapján az integrációra, dolgozhat bizonyos területeken.

 

FONTOS! A megváltozott munkaképességű egyének munkavállalására az aktív korúak munkavállalási jogosultságai érvényesek.

 

 

III. SZOCIÁLIS REHABILITÁCIÓ

A szociális rehabilitáció célja a család, egyén és csoport közösségi és társadalmi kapcsolatainak megőrzése, helyreállítása, ha szüksége úgy kívánja, valamilyen mértékű pótlása. A rehabilitációs folyamat végső állomása, mely már a közösségi integráció alappillérét jelenti. Azonban annak, hogy az egyén vissza tudjon illeszkedni az adott társadalomba szüksége van viszonylagos anyagi és gazdasági önállóságra, társas és egyenrangú kapcsolatainak meglétére. A szociális rehabilitációs tevékenység ugyanakkor különféle juttatások rendszerével is támogatja az integrálódó személyeket, mint pl.:

 

  • vakok személyi járandósága
  • cukorbetegek személyi járandósága
  • mozgásukban súlyosan korlátozott személyek utazási kedvezményei

 

 

 

A kiemelt rehabilitációs elemek után említsünk meg egy nagyon fontos részletet is más ágazatok közül, melyre főként a munkavállalóknak van nagy szüksége olyan esetben, amikor önhibájukon kívül éri őket üzemi baleset!:

 

 

 

MUNKAHELYI BALESET ESETÉN ADANDÓ SEGÍTSÉG – AVAGY A JOGI REHABILITÁCIÓ ISMÉRVEI

 

Sok esetben a munkahelyi balesetek esetén a nagy cégek annak érdekében, hogy a gyanú elterelődhessen az esetlegesen általuk generált mulasztásokról, a munkavállalóra terelik a mulasztás szempontját. Ez azonban járhat a munkaviszony megszűnésével, illetve a kárösszeg kifizetésével is, amely ráadásul horribilis összegű anyagi vonzatot jelent. Emiatt célszerűvé vált a jogi rehabilitáció intézményének kialakítása. Egyrészt azért volt indokolt ennek kialakítása, hogy védje a védelmére szorulók jogait, másrészt kihangsúlyozza az alkotmányos jog fontosságát a munkavállalás kapcsán.