Az angol nyelv a világ egyik legtöbbet beszélt nyelve, s egyben a germán nyelvcsalád tagja. Már a 7. századtól kezdve maradtak fenn írásos emlékek, melyek alátámasztják, hogy a legrégibb nyelvek egyike is.Történetileg kialakulása szerint több nyelvi egységre bontható, ezek közül a brit szigetre betelepült germán törzsek által kialakított óangol az első. Az óangol nyelvet a 7.-10. század környékén, a szigeteket megszálló dánok hatására alakították ki, mivel az akkori dán ajkúak nyelve szinte megtévesztésig hasonlított a mai angolhoz.
1066-ban Anglia – Hódító Vilmos inváziója révén – normann uralom alá került. A normannok Skandináviából származtak, de a mai Franciaország északi részén, Normandiában hozták létre államukat. Itteni letelepedésük után átvették a francia nyelvet, amit Angliában is megtartottak, így a nemesség nyelve körülbelül 300 éven keresztül a francia volt, ami mély nyomokat hagyott az angol nyelven. A közemberek azonban továbbra is angolul beszéltek. Ez az oka például annak, hogy a húsokat nyersen máshogy hívják az angolban, mint sütve: az állatokat az angolul beszélő angolok nevelték, és természetesen saját nyelvükön nevezték meg azokat. A normann urak asztalára azonban már sütve kerültek, akkor már francia névvel.
Az 1348-as nagy pestisjárvány a lakosság harmadát elpusztította, főleg a városokban, ahol a franciák éltek. Így hamarosan nem maradt elég francia, hogy az állami hivatalokat betöltse, ezért kénytelenek voltak angolul beszélő embereket felvenni. Az 1500-as évek közepére a francia nyelvet már egyáltalán nem használták Angliában. Hatása azonban tartósan és nagy mértékben átalakította az eredeti angol nyelvet, amelybe rengeteg latin eredetű szó épült be. Így alakult ki az a helyzet, hogy a mai angolban kevesebb az óangol, mint a latin eredetű szó.
A modern angol az 1600-as évek közepe óta használt angol nyelv, amely természetesen azóta is folyamatosan változik. Például a korai modernben még volt külön tegező és magázó forma; ez a kettősség már eltűnt. Ez azt jelenti, hogy az angolok csak magázódnak egymás között.
Az angol főként izoláló nyelv, mely azt jelenti, hogy a szavak sorrendje határozza meg a mondatok fő nyelvtani felépítését. Ezen kívül a rendhagyó ragozásokat és az agglutinációt is magán viseli, ami pedig az indoeurópai nyelvek egyik alapsajátosságaként van jelen a nyelvben. Eszerint az angol egy ún. SVO-nyelv – ami azt jelenti Subject (alany), Verb (ige), Object (tárgy). Viszont sok esetben a tárgy a mondat elejére is átvihető, így az adott mondat is más értelmet kap.
Példa:
I was in Istambul. (Isztambulban voltam/jártam.) – I (alany) was (ige) in (jelző) Istambul (tárgy).
Leaves are yellow. (A falevelek sárgák.)
I found three yellow leaves. (Találtam három sárga falevelet.)
Magát a nyelvet a világon összesen a statisztikák szerint 446 millióan beszélik anyanyelvi szinten, ugyanakkor az Európai Unió 25 hivatalos nyelvének az egyike is.
RÖVIDEN A KIEJTÉSTANRÓL – AVAGY A FONETIKA BEMUTATKOZIK
Ahhoz, hogy kicsit jobban érthessük, miért is van az a sok érdekes betűleirat a kiejtésben, meg kell ismerkednünk az idegen nyelvek egyik kiejtéstani alapelemével a fonetikával. A fonetikus írásmód magyarra fordítva annyit jelent, kiejtés szerinti leirat. Ez segít abban, hogy megfelelően tudjuk kiejteni az aktuálisan megtanulandó szavakat, majd mondatainkat is. A fonetikában a hangsúlyt is jelölni szokták attól függően, hol van az adott kifejezésben, szókapcsolatban vagy szóban a hangsúly, illetve van-e egyáltalán a kiejtésben hangsúlyos rész. Ez általában az alábbi fő szempontokat jelöl:
-
- főhangsúlyos: May (‘mei) = Május;
- mellékhangsúlyos: activation (æktə̣ˈveɪʃən) = aktiváció;
- hangsúlytalan: accent (ə̣k’sænt) = hangsúly
Az angol fonetikában az alábbi jeleket használjuk, ha kiejtés szerinti leiratot készítünk egy aktuális szó kapcsán:
1. Mássalhangzók (Cosonants)
p | pill (pirula) |
---|---|
b | black (fekete) |
t | table (asztal) |
d | development (fejlesztés) |
k | cool (menő) |
g | give (ad) |
tʃ | chapter (fejezet) |
dʒ | jam (lekvár, dzsem) |
f | photo (fénykép) |
v | move (mozog, megmozdul) |
θ | path (pálya) |
ð | this (ez) |
s | sunny (napos) |
z | music (zene, ének-zene) |
ʃ | ship (hajó) |
ʒ | pleasure (öröm) |
h | hot (forró) |
m | more (több) |
n | nice (kedves) |
ŋ | ring (gyűrű) |
l | feel (érez) |
r | wrong (rossz) |
j | yet (még) |
w | wet (nedves) |
ʔ | (glottal stop) department (osztály) |
2. Magánhangzók (Vowels)
ɪ | kit (készlet) |
---|---|
e | dress (ruha) |
æ | trap (csapda) |
ɒ | lot (sok) |
ʌ | mud (sár) |
ʊ | foot (láb) |
iː | sea (tenger) |
eɪ | break (eltör, eltörik) |
aɪ | try (megpróbál) |
ɔɪ | boy (fiú) |
uː | blue (kék) |
əʊ | no (nem) |
aʊ | mouth (száj) |
ɪə | near (mellett) |
eə | square (tér) |
ɑː | father (apa) |
ɔː | north (észak) |
ʊə | cure (kúra, gyógymód) |
ɜː | nurse (nővér) |
ə | about (valamiről) |
i | happy (boldog) |
u | thank you (köszönöm szépen) |
n̩ | suddenly (hirtelen) |
l̩ | middle (középső |
ˈ | (stress mark) |