Az oldalon szereplő összes cikk, tanulmány a szerkesztő saját gyűjtésén alapszik, így engedély nélküli felhasználása oldaladon bármilyen formában tilos! Ha megtetszik bármely tartalom, előzetes chates kérés útján elvihető, de arrakérlek, írd ki a forrást! Köszönettel: Nyx Angel
Finn igeragozás jelen időben

A finn nyelvben az igeragozás többféleképp történhet, de az alap szempont az, hogy milyen hangrendű az adott szó. A hangrendet a bennük található magánhangzók határozzák meg. Eszerint a ragozási stratégia a következő:

 

  • y, ö, ä, e, i: -VÄT
  • a, o, u: -VAT

Azt azért leszögezném, hogy a fenti ragok T/3-ban kerülnek az igék végére, azaz a többi esetben más módszert alkalmazunk. Ehhez tudnunk kell azonban a finn személyes névmásokat is, csak úgy nem ragozgatunk össze-vissza.

 

SZEMÉLYES NÉVMÁSOK – PERSOONAPRONOMINIT

  • MINÄ = Én
  • SINÄ = Te
  • HÄN = Ő
  • ME = Mi
  • TE = Ti
  • SE/HE = Ők

 

A fentiekben ismertetett névmásokhoz természetesen személyenként más rag társul minä-tól te-ig. Nézzük meg ezeket példákkal!:

 

mina: -n → voimistun = erősödök, erősödöm

sinä: -t → jatkat = folytatod

hän: általában az utolsó magánhangzó duplázódik meg, de adódik olyan helyzet is, mikor eleve nem kell semmit csinálni az igével, mert E/3-ban magánhangzókettősség található benne

  • eleve dupla mgh.-t tartalmazó ige pl.: keittää – főz; kaytää – használ; taytää – betölt
  • magánhangzó-duplázódás tapasztalható: istuu – ül; seuraa – követ

me: -mme → olemme = vagyunk

te: -tte → kysytte = kérdezitek, kérdeztek

se/he: -vat, -vät → laulavat = énekelnek; keksivät = kitalálják

 

Természetesen a finn nyelv is bővelkedik rendhagyó igékben, ugyanúgy, mint a germán nyelvek esetében az angol vagy német. Ezeknek eltér a szabályos struktúrától a ragozása. Íme egy-két példa:

 

a) TYÖSKENELLÄ – DOLGOZIK

    • minä → työskentelen
    • sinä → työskentelet
    • hän → työskentelee
    • me → työskentelemme
    • te → työskentelette
    • he → työskentelevät
b) PAETA – MENEKÜL

    • minä → pakenen
    • sinä → pakenet
    • hän → pakenee
    • me → pakenemme
    • te → pakenette
    • he → pakenevat

 

Az igeragozásnál természetesen számtalan másfajta szabály is uralkodik, melyeket megtanulni nagyon fontos ahhoz, hogy minél ügyesebben tudjunk ragozni egy adott igét. Ezeknek a feltételeknek megfelelő igéket is gyűjtöttem nektek, lássuk a sajátos szabályokat!:

 

  1. az igevégi magánhangzó megkettőződik: laihtua – laihtuu = lefogy;  lukea – lukee = olvas
  2. -DA és -DÄ igevég esetén a két végződés leválik, és enélkül ragozzuk az igét: syö-syötte = eszik-esztek; luoda-luon = alkot-alkotok
  3. -LA, -LÄ; -RA, -RÄ; -NA, -NÄ; -STA, -STÄ esetén az igevégződés eltűnik és -e kerül az ige végére: kuulla-kuulee = hall; kävel-kävelee = sétál; purra-puree = harap; pestä-pesee = mos, kimos
  4. -ITA, -ITA-végződés esetén az igevég -se lesz ragozás után: merki-merkitset = megjelöl-megjelölsz
  5. -ETA, -ETÄ; -TA, -TÄ esetén az igevégződés -ne lesz a ragozást követően: oheta-ohenen = csillapít-csillapítom; lyhetä-lyhenette = behúz-behúzzátok
  6. -TA és -TÄ  esetében a -t kiesik, és megkettőződik az előtte illetve mögötte álló mgh.: kerä – kerää = gyűjt