• Rengeteg új dal a csatornán
  • Csatorna-átalakulás és dalcsokor
  • Szemhéjpúder paletta-szemle – Elképesztő Rival-dobás a piacon
  • Filmszemle 2021 – Olaf karácsonyi kalandja
  • Megkésett HAUL – Gagyi termékek a jók között





  • Az oldalon szereplő összes cikk, tanulmány a szerkesztő saját gyűjtésén alapszik, így engedély nélküli felhasználása oldaladon bármilyen formában tilos! Ha megtetszik bármely tartalom, előzetes chates kérés útján elvihető, de arrakérlek, írd ki a forrást! Köszönettel: Nyx Angel
    Finn igeragozás jelen időben

    A finn nyelvben az igeragozás többféleképp történhet, de az alap szempont az, hogy milyen hangrendű az adott szó. A hangrendet a bennük található magánhangzók határozzák meg. Eszerint a ragozási stratégia a következő:

     

    • y, ö, ä, e, i: -VÄT
    • a, o, u: -VAT

    Azt azért leszögezném, hogy a fenti ragok T/3-ban kerülnek az igék végére, azaz a többi esetben más módszert alkalmazunk. Ehhez tudnunk kell azonban a finn személyes névmásokat is, csak úgy nem ragozgatunk össze-vissza.

     

    SZEMÉLYES NÉVMÁSOK – PERSOONAPRONOMINIT

    • MINÄ = Én
    • SINÄ = Te
    • HÄN = Ő
    • ME = Mi
    • TE = Ti
    • SE/HE = Ők

     

    A fentiekben ismertetett névmásokhoz természetesen személyenként más rag társul minä-tól te-ig. Nézzük meg ezeket példákkal!:

     

    mina: -n → voimistun = erősödök, erősödöm

    sinä: -t → jatkat = folytatod

    hän: általában az utolsó magánhangzó duplázódik meg, de adódik olyan helyzet is, mikor eleve nem kell semmit csinálni az igével, mert E/3-ban magánhangzókettősség található benne

    • eleve dupla mgh.-t tartalmazó ige pl.: keittää – főz; kaytää – használ; taytää – betölt
    • magánhangzó-duplázódás tapasztalható: istuu – ül; seuraa – követ

    me: -mme → olemme = vagyunk

    te: -tte → kysytte = kérdezitek, kérdeztek

    se/he: -vat, -vät → laulavat = énekelnek; keksivät = kitalálják

     

    Természetesen a finn nyelv is bővelkedik rendhagyó igékben, ugyanúgy, mint a germán nyelvek esetében az angol vagy német. Ezeknek eltér a szabályos struktúrától a ragozása. Íme egy-két példa:

     

    a) TYÖSKENELLÄ – DOLGOZIK

      • minä → työskentelen
      • sinä → työskentelet
      • hän → työskentelee
      • me → työskentelemme
      • te → työskentelette
      • he → työskentelevät
    b) PAETA – MENEKÜL

      • minä → pakenen
      • sinä → pakenet
      • hän → pakenee
      • me → pakenemme
      • te → pakenette
      • he → pakenevat

     

    Az igeragozásnál természetesen számtalan másfajta szabály is uralkodik, melyeket megtanulni nagyon fontos ahhoz, hogy minél ügyesebben tudjunk ragozni egy adott igét. Ezeknek a feltételeknek megfelelő igéket is gyűjtöttem nektek, lássuk a sajátos szabályokat!:

     

    1. az igevégi magánhangzó megkettőződik: laihtua – laihtuu = lefogy;  lukea – lukee = olvas
    2. -DA és -DÄ igevég esetén a két végződés leválik, és enélkül ragozzuk az igét: syö-syötte = eszik-esztek; luoda-luon = alkot-alkotok
    3. -LA, -LÄ; -RA, -RÄ; -NA, -NÄ; -STA, -STÄ esetén az igevégződés eltűnik és -e kerül az ige végére: kuulla-kuulee = hall; kävel-kävelee = sétál; purra-puree = harap; pestä-pesee = mos, kimos
    4. -ITA, -ITA-végződés esetén az igevég -se lesz ragozás után: merki-merkitset = megjelöl-megjelölsz
    5. -ETA, -ETÄ; -TA, -TÄ esetén az igevégződés -ne lesz a ragozást követően: oheta-ohenen = csillapít-csillapítom; lyhetä-lyhenette = behúz-behúzzátok
    6. -TA és -TÄ  esetében a -t kiesik, és megkettőződik az előtte illetve mögötte álló mgh.: kerä – kerää = gyűjt