Az oldalon szereplő összes cikk, tanulmány a szerkesztő saját gyűjtésén alapszik, így engedély nélküli felhasználása oldaladon bármilyen formában tilos! Ha megtetszik bármely tartalom, előzetes chates kérés útján elvihető, de arrakérlek, írd ki a forrást! Köszönettel: Nyx Angel
Néhány mondatban a finn nyelvről

A finn nyelv az uráli nyelvcsalád balti-finn ágának legnagyobb nyelve, melyet közel 5 és fél millióan beszélnek. Ebből kifolyólag az Európai Uniónak is az egyik hivatalos nyelve. Közeli rokonságban áll az észt nyelvvel, épp ezért a két népcsoport tagjai kölcsönösen megértik egymást. A magyar nyelvnek is rokona, viszont ez esetben már nekünk, magyaroknak, ha szeretnénk érteni, miről is beszél egy finn ember, ha velünk szóba elegyedik, nem árt megtanulnunk a nyelvet.

Egyébként a világon szinte mindenütt előfordulnak finn ajkúak, így pl. nem meglepő, ha Oroszországot, Svédországot vagy az USA-t megemlítjük, hiszen a svédeknél 250 ezerre, az USA-ban és Kanadában 40 ezerre tehető a számuk. Ezen kívül akad belőlük Németországban és Ausztráliában is, igaz az itt élő nemzetiségek 10 ezer főnyi.

Egy 2003-as felmérés szerint a finnül beszélők száma elérte akkor a 4,8 millió főt, noha Finnországban a teljes lakosság ennél párszázezer fővel kevesebb (4,713 millió lakos).

A nyelvről elmondható, hogy hangrendszere viszonylag egyszerű, mivel az idegen nyelvből átvett betűket leszámítva az ABC-je 23 betűt tartalmaz, emellett az első szótagon van a hangsúly. Ezen kívül eltérések vannak az irodalmi és beszélt nyelvváltozat között, ugyanis az utóbbi inkább a szlengesített szavakból táplálkozik, sőt hajlamos arra is, hogy kihagyjon betűket.

 

Például írott nyelvben azt, hogy

Negyed kettő van – így fejezzük ki: Kello on viisitoista yli kaksi. 

Beszélt nyelvben ugyanez: Kello on viisitoista varttia yli kaksi.

 

A finn  esetében az, hogy nem használ névelőket csak részint igaz, ugyanis a “se”-névelő használata sokszor arra enged következtetni, hogy igenis létezik ez a nyelvben pl. Se poika (a fiú). Az ä és e-hangoknak kiejtésére nem árt odafigyelni, mivel nem midegy, hogy “teitä” vagy azt mondjuk “täitä” – ugyanis előbbi jelenti azt, hogy “önöket”, utóbbi pedig “tetveket”. Ugyanakkor a kettőshangzók egy része nem található meg a magyarban, ezért jelentés-elkülönítő funkcióval bírnak. Nem mindegy tehát, hogy megüt valakit (lyötä), vagy megtalálni valamit (löytää).

Az olyan betűket, mint pl. š, ž, å, w, b, f, g – leginkább az idegen hangzású szavakban használják.

Betű készlet: A, B, C, D, E, F, G, H, I, J, K, L, M, N, O, Ö, P, R, S, T, U,  Y, V, W, Ä, Å

A fent felsorolt betűk némelyike kettőshangzóként (diftongus) is előfordulhat szavakban, ezeket hosszan ejtjük. Ez alól a duplázott umlaut (ä) kivétel, ugyanis se nem é, se nem e, inkább kissé elmosott á-féle hang.

 

példák diftongusra:

 

  • syyskuu (szüszkou) – szeptember
  • löytää (löütá) – talál
  • maanantai (mánantai) – hétfő
  • syy (szű) – ok
  • rakeet, raekuurot (rakét, raekúrot) – jégeső
  • tuuli (túli) – szél

 

Az ABC kiejtése és szópéldák az egyes betűkhöz:

 

  • aa – A: antaa = ad
  • bee – B: baletti = balett
  • szee – C:  Celsiustate = Celsius-fok
  • dee – D: desilitra = deciliter
  • ëë – E: elää = él
  • ef, effe – F: fysiikka = fizika
  • gee – G: graniitti = gránit
  • hoo – H: hyvin = jól
  • ii – I: ilmasto = éghajlat
  • jii: – J: joskus = néha
  • koo – K: kuin = mint
  • äl, ällä – L: lämpömitttari = hőmérő
  • äm, ämmä – M: myrsky = vihar
  • än, ännä – N: näytää – látszik, tűnik
  • oo – O: olla = van, lenni (létige)
  • pee – P: pyry = hóvihar
  • är – R: Ruotsi = Svédország
  • äs – S: syntyä = (meg)születik
  • äš- Š: Škoda = Skoda
  • tee – T: tuli = tűz
  • uu – U: Unkari = Magyarország
  • vee – V: verbi = ige
  • kaksoisvee – W: wiikko (régies finn nyelvezettel ugyanazt jelenti, mint a modernizált, v-vel írt viikko) = hét
  • üü – Y: yli = negyed
  • tset -Z
  • ruotsalainen o – Å
  • ű – YY: syy = ok
  • ő – ÖÖ
  • ee- ÄÄ: sää = időjárás