Az oldalon szereplő összes cikk, tanulmány a szerkesztő saját gyűjtésén alapszik, így engedély nélküli felhasználása oldaladon bármilyen formában tilos! Ha megtetszik bármely tartalom, előzetes chates kérés útján elvihető, de arrakérlek, írd ki a forrást! Köszönettel: Nyx Angel
Az Y kiejtése a finn nyelvben, egyéb nyelvi sajátságai

Az első lépés – minden nyelvnél is ha nyelvet tanul az ember – a finn nyelv esetében az ABC és annak hangtana. Ahogy ez az idegen nyelvek legtöbbjénél, úgy ennél is megfigyelhető, hogy nincsenek benne a magyarból megszokott ékezetes hangok. Ugyanakkor van néhány olyan betű, melyeknek kiejtése vagy eltér, vagy küllemre teljesen mások, mint a magyar ABC betűi vagy azonos betűje. Az egyik ilyen pl. az y, amit mi önmagában ejtve a leírt betűként mondunk ki, viszont a finnek magas hangrendű magánhangzóként, a magyar ü-vel azonos hangként kategorizálják.

Példák y-tartalmú szavakra és helyes kiejtésükre:

  • ymmärtää (megért) NEM! jmmarta, HANEM! ümmaertá
  • yli (negyed) NEM! jli, HANEM! üli
  • vyöhykeaika (zónaidő) NEM! vjöhjkeaika, HANEM! vüöhükeaika

 

Azonban, aki még újonnan vág bele – igen, annak idején bevallom, én is! – a fenti példákból kifolyólag is, de el tudja könnyedén téveszteni az y finn kiejtését, viszont kitartó szógyakorlással, melyekben ez a betű szerepel (mert hogy bizony akad jó néhány) könnyen ráállhat az agy az új hang elsajátítására. Ugyancsak megjegyzendők az olyan szavak, melyekben az imént említett y-ból diftongus avagy – magyar grammatikai megfogalmazással élve – kettőshangzó fordul elő. Ezt nem hosszan ejtett j-nek, hanem magyar ű-nek megfelelő hangként ejtjük.

 

Példák az y-diftongusos szavakra és kiejtésükre:

 

  • myydä (elad, árul) = műdae
  • yksityisyyden (adatvédelem) = ükszitüiszűden
  • mykistyy (mykistyä E/3 – megnémul) = mükisztű

 

 

Igeragozásnál is sajátos módszere van az y-os (ü-s) szavaknak, ha az első vagy utolsó szótagban szerepel ez a betű. Mivel, ahogy a cikkem elején említettem, a finnben magas hangrendű magánhangzó, így a ragozásnál ő az első olyan betűnk, melynél -VÄT lesz a többes szám 3. személyű igealak végződése. Példák:

 

  • syödä (szüödae) eszik = syövät (szüövaet) esznek
  • ylittää (ülittá) átmegy = ylittävät (ülittaevaet) átmennek

 

Az y megtalálható bizonyos főnevekben, határozószókban egyaránt. Lássunk ezekre példákat!

 

I.) FŐNEVEKBEN:

  • Napszakok: keskiyö (éjfél)
  • Kémiai kifejezésekben:
    • jäätymispiste (fagyáspont),
    • yhdyskunta (egyesülés),
    • Krypton (Kripton),
    • Lyjiy (Ólom)
  • Földrajzi kifejezésekben:
    • vyöhykeaika (zónaidő),
    • tansy (csermely),
    • kynä (atoll),
    • täysikuu (telihold),
    • kuunpimennys (holdfogyatkozás)
  • Időjárási jelenségek neveiben:
    • pyry (hóvihar),
    • myrsky (vihar),
    • hirmumyrsky (orkán, tájfun),
    • rasvatyyni (szélcsend)
  • Évszakok neveiben: Syksy (Ősz)
  • Hónapok neveiben: Syyskuu (Szeptember)
  • Jogi szakkifejezések:
    • Työoikeus (Munkajog),
    • toimintakyky (cselekvőképesség),
    • Yksitysoikeus (Magánjog),
    • Ryöstö (Rablás),
    • Pahanpitely (Bántalmazás/Testi sértés),
    • Ihmisryöstö (Emberrablás),
    • ylirakentaminen (túlépítés)
  • Tanintézmények nevei: yliopisto (egyetem)
  • lakberendezési tárgyak: sänky (ágy), pöytä (asztal)
  • Anatómiai kifejezésekben:
    • sylkirauhanen (nyálmirigy)
    • pieni-ja iso veriympyrä (kis-és nagy vérkör)
    • sydän (szív),
    • syvennys (léghoólyag)
    • tyhjäsuoli (éhbél)
  • Betegségek neveiben: päänsärky (fejfájás), haimasyöpä (hasnyálmirigy-rák)

 

 

II.) HATÁROZÓSZÓKBAN

 

  • nyt = most
  • hyvin horvin = nagyon ritkán