Egyéb ünnepekről röviden
  • Krisztus király ünnepe: Az Advent előtti utolsó vasárnap ünnepe, melynek főbb sajátsága, hogy ezen a napon ér véget a Vatikáni Zsinat.
  • Reformáció napja: A reformáció napja október 31-én van, amikor is Luther Márton kifüggesztette a wittenbergi vártemplom kapujára az egyház megreformálását követelő 95 pontját.
  • Október 23.: Az 1956-os forradalom és szabadságharc ünnepe
  • Október 6.: Az 1848-49-es szabadságharc leverésének ünnepe. Batthyány Lajost ezen a napon lőtték főbe Pesten, ugyanakkor 13 vértanút akasztás útján szintén kivégeztek. Ennek a terror-szerű megtorlásnak állít emléket a nap.
  • Szentkereszt ünnepe: szeptember 14-én ünnepli a katolikus egyház, teljes neve Szentkereszt Fölmagasztalásának Ünnepe.
  • Kisboldogasszony: a katolikus egyház egyik legnagyobb ünnepe, melyet szeptember 8-án, a jeruzsálemi templomok felszentelésének napján tartanak szerte a világon.
  • Államalapítás Ünnepe: Ezen a napon emlékezik meg a Magyar Állam arról a neves napról, mikor Istvánt királlyá koronázták. Emléknap: augusztus 20. A kereszténységben ekkor sütik a friss búzából és szentelik meg az Új Kenyeret, ezért nevezik az Új Kenyér Ünnepének is.
  • Nagyboldogasszony: Mária mennybemenetelének és egyben Magyarország patrónájának az ünnepe is, melyet a katolikus egyház augusztus 15-én ünnepel.
  • Havas Boldogasszony: Az ünnep egy ökumenikusan – minden vallás szerint – elfogadott ünnep, mely eredetileg a Mária nevére felszentelt római templom tiszteletére került be az ünnepkörbe. Emléknap: augusztus 5.
  • Sarlós Boldogasszony: kezdetben július 2-án ünnepelték, később május 31-re módosult ünnepnapja. Az elnevezés eleje onnan származik, hogy régebben az asszonyok a különböző kalászos növényeket sarlóval vágták le.
  • Egészség Világnapja: A WHO 1948. április 7-én fogalmazta meg alkotmányát, és még ekkor érvénybe is lépett. Innentől fogva ezen a napon ünnepeljük az Egészség Világnapját.
  • A Víz Világnapja: Célja, hogy ráirányítsa a figyelmet a mindenki számára elérhető, tiszta víz fontosságára és az édesvízkészletek veszélyeztetettségére. Emléknapja: március 22.
  • A Planetáris Tudat Világnapja (Föld Napja): eme ünnep céljával a világ minden országában olyan programokat szerveznek, melyekkel a Föld védelmére ösztönzik az embereket. Emléknap: március 21.
  • Március 15.: Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc emléknapja, amikor is Táncsis Mihályt a felbőszült magyar nép kiszabadította a börtönből és Petőfi Sándor pedig a Nemzeti Múzeum előtt állva elszavalta legismertebb költeményét, a “Nemzeti Dal”-t. Ekkor fogalmazták meg a Magyar nép 12 pontját “Mit kíván a magyar nemzet?” címmel.
  • Fehérvasárnap: A Húsvétot követő nyolcadik nap, amelynek latin neve: Dominis in Albis. A II. Vatikáni Zsinat elrendelte, hogy a naptárba Húsvét második vasárnapjaként kerüljön be.
  • Nagyszombat: A Húsvét előtti szombat estéje, a kereszténység ekkor ünnepli Krisztus feltámadását.
  • Nagypéntek: Mozgó ünnep, ami annyit jelent, hogy dátuma ugyanúgy, mint a Húsvété március 20. és április 23-a között folyamatos változásnak van kitéve. Magyarországon az országgyűlés 2017-es elrendelése óta munkaszüneti nap.
  • Nagycsütörtök: A kereszténység szempontjából azért jelentős ünnepnap, mivel Krisztus ekkor vette vállára a keresztet és vonult ki a Golgotára, mintegy az emberiség bűneiért vezekelve. Mozgó ünnep.

 

Fontos fogalmak:

Mozgó ünnep

 

Az olyan ünnepeket, melyeknek az időpontja nem fix, hanem mindig változó, mozgó ünnepeknek nevezzük. Ez azt jelenti, hogy bizonyos ünnepek dátuma a folyamatos “mozgás” következtében periodikusan változik. Például ilyen a felsorolásban említett Nagycsütörtök-Nagyszombat, Húsvét; de ehhez mérten még megemlítendő az Úrnapja, Pünkösd, Krisztus Király ünnepe, illetve az Advent is.

Fix vagy Maradandó dátumozású ünnep

Vannak azonban olyan ünnepek, melyek mindig ugyanazon napokra esnek, mely hivatalosan is a naptárban található, ezeket én maradandó dátumú ünnepnek tudnám nevezni. Ilyen ünnepek például: Karácsony, Vízkereszt, Október 23., Államalapítás Ünnepe.