Csonttörések, ízületi sérülések és ellátásuk

Ha valaki csonttörésekről, ízületi sérülésekről hall, azonnal a fájdalom jut eszébe, mely ezeket a sérülésformákat kíséri. Azonban, ha belemélyedünk kicsit ebbe a témakörbe, akkor egy kicsit azért komplexebb dologgal állunk szemben, hiszen a töréseknek is vannak fajtái, illetve az ízületek sérüléseinek úgyszintén. Azonban emellett azt tudni illik, hogy mindkét sérülésfajta mechanikai erőhatás következtében alakul ki. Ezekre természetesen hatással van az adott test szöveteinek rugalmassága és ellenálló képessége, valamint az adott testre ható erő intenzitása.

 

 

I. CSONTTÖRÉSEK

Akkor beszélünk csonttörésről, ha a testre ható mechanikai erő következtében a csontok folytonossága megszakad. Jellemző tünetei: csontrecsegés, deformitás, kóros alakváltozás, duzzanat, vizenyő vagy haematoma (vérömleny)

A csonttöréseknek több fajtája van, lássuk őket sorban:

 

 

a.) Direct törés: a behatás helyén jön létre, gyakran a lágy részek is károsodhatnak. Ilyen törés lehet például a nyílt törés, mely esetben a bőr folytonossága megszakad és az érintett területen seb alakul ki.  A direct töréseknek több formája ismeretes:

 

  • Védekezési törés: Rendszerint csak a mechanikai erőhatás által ért egyik csont törik el. Tipikus példa erre a botütés kivédésekor elszenvedett alkari törés.
  • Összenyomatásos  törés: az ilyen töréseket mindig súlyos lágyrész sérülés követi. Az erő a hossztengelyre harántul hat. A lábszáron, alkaron mindkét csont törik harántul, azonos magasságban és sokszor kiterjedt romzóna kíséri.
  • Penetráló vagy lövedék által okozott törések: Ezek két csoportba osztandók a lövedék sebessége szerint.
    • 1.) 600 m/sec alatt lassú sebességű (kis energiájú) lövedék,
    • 2.) 600 m/sec felett pedig gyors (nagy energiájú) lövedék okozta sérülés

Utóbbiakat többnyire csak a hadi fegyverek okozzák. A kettő között lényeges különbség van, mert amíg az előbbieknél a csont csak elhasad, esetleg a golyó elakad a szivacsos csontban és csak kevés lágyrész sérüléssel kell számolnunk, addig az utóbbinál igen nagy csont- és lágyrész roncsolódás található.

 

 

 

b.) Indirect törés: az erő hatásának helyétől távol jön létre, a csontszövet ellenálló képességének csökkenése. Legtöbbször a változó korban lévő nőket érintő probléma, ugyanis a csontritkulás miatt is kialakulhatnak csonttörések. Az indirect törések lehetnek zárt törések, melyek esetében a  bőr folytonossága nem szakad meg. Okozhat még ilyen típusú törést a bénulás és fokozott gyógyszerszedés is. Az indirekt mechanizmusú töréseket több részre lehet osztani:

 

  • Összenyomásos vagy Compressios törés: a csont rugalmasságát meghaladó összenyomás okozza. Ilyen törésfajta pl. a csigolyatörés.
  • Hajlításos törés: a hajlító erő a csontot két távolabbi pontján támadva ív alakban meghajlítja, a domborulaton szakításos törés jön létre a homorú oldalon hajlításos ék törik ki.
  • Csavarásos törés: az egyik végén rögzített csont hossztengelye körül megcsavarodik. Ilyenkor a csont két végén ellentétes irányú az erőbehatás (pl. rögzített végtag melletti csavaróerő).
  • Szakításos törés: a túlfeszülő ín vagy szalag tépi le a csontot. Ilyen fordul elő a térdkalácson vagy a könyökcsonton, amikor az erősen feszülő feszítőizomzat mellett behajlik a térd, ill. a könyök. Hasonlóan a belbokát letépheti a rajta tapadó deltaszalag. A törésvonal haránt irányú.

 

 

 

c.) Patológiás törés: akkor beszélünk patológiás törésről, ha minimális erőhatás következtében törik el a csont. Általában a csontszerkezetből hiányzó kollagén-és ásványi anyag tartalom a felelős érte. Ilyen kialakulhat olyankor, mikor egy bizonyos fajta betegség pl. daganatos megbetegedés (csontrák) miatt elvékonyodik, meggyengül a csontszerkezet.

 

 

 

d.) Traumás törés: egyszeri, hirtelen ható, a csont rugalmasságát kimerítő erőbehatásra jönnek létre.

 

 

 

e.) Fáradásos törés: akkor jön létre, amikor a csontfelszínre erőltetett hajlító, nyíró vagy húzóerők irányulnak, rendkívül hosszú ideig. A fáradásos törés egy típusos példája a súlylökők szakításos törése az aktív kéz egy kéztőcsontjának alapján. A zöldgally-törés típusos sérülés a gyermekek hosszú csöves csontján.

 

Ezeken a tipológiákon kívül egyszerűbben is megfogalmazhatjuk a csonttöréseket, ugyanis vannak a nyílt-és zárt törések. Ahogyan már említettem, a nyílt törések esetén az adott törés helyén seb keletkezik, a zárt esetben ép marad a bőrfelület. A töréseket minden esetben orvosi ellátásban kell részesíteni, azonban az elsősegélyt mindenképp meg kell adni a sérültnek. Zárt törésnél elég egy háromszögletű kendő felhelyezése, hogy rögzítsük a törött részt (jobb, ha felkötésnél megkérjük a sérültet, tartson alá  törött tagjának, mivel ezzel megakadályozható a törött végek elmozdulása, és a környező ínszalagok megsérülése). Nyílt törés esetén az adott részt gondosan fertőtleníteni kell, majd ezt követően steril kötést helyezünk fel. Ami ez esetekben nagyon fontos, hogy a sérültet nem szabad abból a helyzetéből elmozdítani, amelyben a törés érte. Ennek az oka az főként, hogy a sérülés miatt a beteg sokkot kaphat, nyílt törés esetén a nagy vérveszteség számlájára írható.

 

A Mentőhívás kivitelezéséről a Heimlich-manőverről szóló cikkemben olvashattok, ha >>IDE<< kattintotok.

 

 

II. ÍZÜLETI SÉRÜLÉSEK

Az ízületi sérülések a fedett mechanikai sérülések közé tartozó sérüléstípusok. Több fajtájuk ismert, melyek a következők:

 

  • Rándulás
  • Zúzódás
  • Ficam

 

 

a.) RÁNDULÁS

Rándulás esetén a csontvégek kitérnek az ízületi tokból, az ízesülő csontvégek nem távolodnak el egymástól, viszont az ízületek megnyúlnak. Nagyobb erőhatás következtében ezek a szalagok el is szakadhatnak, mely heves fájdalommal jár. Alapjában véve ránduláskor az ízületi fej magától visszatér régi helyzetébe. Tünetei

    • duzzanat
    • erős fájdalom a megrándult területen
    • részleges mozgáskiesés
    • vérömleny

 

 

b.) FICAM

Ficamról akkor beszélünk, ha az ízületi tokból kimozdul a csont ízesülő vége és az adott rész nem tud magától visszatérni eredeti állapotába, azaz rendellenes pozícióban marad. Ez a sérülés lehet teljes-vagy részleges.

    • Teljes ficam: esetén az ízvégek és a vápa teljesen eltávolodnak egymástól. Tünetei: duzzanat, erős fájdalom, teljes mozgáskiesés. A teljes ficam egyik legkiemeltebben kezelendő válfaja a térdficam, mely esetben indokolt az érsebészeti beavatkozás is, hiszen ez a sérülés artériákat és vénákat egyaránt megsérthet. Gyakori még a váll, könyök-és ujjízületi ficam.
    • Részleges ficam: az ízületi tokból az ízvégek elmozdulnak, az ízesülő végek közötti rés egyre nagyobb lesz, amelynek következtében az ízületi tok-és szalagok megnyúlnak. Jellemzően az ízületi fej az ízületen belül marad. Ilyen sérülésről beszélünk pl. a bokaízületi ficam esetén.

 

 

c.) ZÚZÓDÁS

Az adott testre ható hirtelen erőhatás miatt az érintett területen folytonosságmegszakadás következik be a bőrfelület sérülése nélkül. Tünetei:

    • bőrelszíneződés (pl. kék, zöld, lila, bíbor)
    • kiterjedt duzzanat
    • az adott terület érintésre érzékennyé válik
    • erős fájdalom

 

 

A ficamot és rándulást (rándulást csak ízületi szalagelszakadása esetén) szakorvosi ellátásban kell részesíteni, mivel a kificamodott csontvégeket csak ő teheti helyre – azaz, ha ilyen egyénnel találjuk szemben magunkat, akkor a helyszínen tilos nekünk visszapattintani a helyére a kimozdult csontvégeket-, a rándulásnál pedig pl. Achilles-ín szakadáskor a műtéti beavatkozás elvégzése kiemelten fontos. Rándulásnál, ha nem alakult ki ínszalag szakadás, akkor is tanácsos nyugalmi állapotban hagyni a sérült tagot, hogy meggyógyuljon. Zúzódásnál a legjobb, amit tehetünk, hogy a duzzanatot hideg vizes borogatással próbáljuk lehúzni, mivel a hideg víz gyulladás-és nagyon jó fájdalomcsillapító hatással rendelkezik.

 

 

 

III. NÉHÁNY JELLEGZETES TÖRÉSFAJTA ÉS ELLÁTÁSA

 

 

a.) KOPONYAALAPI TÖRÉS

A koponyaalapi törés a nyílt törések közé tartozó csontsérülési forma, mivel összeköttetésben áll az orrüreggel, hallójárattal és szájüreggel. A fertőzés kockázata elég nagy, mivel kialakulhat miatta agyhártya-vagy agyvelőgyulladás. A törés ellátásakor a sérültet fektessük hanyatt, 15-30 fokban megemelt fejjel, majd az esetleges vérzéses területekre tegyünk steril fedőkötést.

 

 

b.) GERINCTÖRÉS

A gerinc két részből tevődik össze, velőállomány és csontos alap. Az utóbbi védi a velőállományt, azonban, ha ez utóbbi megsérül, az érintett törésponttól lefelé lebénulhat az egyén. Sokszor azonban kizárólag a baleseti mechanizmus alapján nevezhető ténylegesen törésnek. Ez alapján rizikófaktor pl. a sekély vízbe történő fejes ugrás, frontális ütközés esete.

Az ilyen típusú sérültet tilos kimozdítani talált helyzetéből, úgy kell hagyni, ahogy megtaláltuk. Ez alól kivételt jelent, ha közvetlen életveszélynek van kitéve a sérült, ugyanis ekkor tanácsos a tálcafogás vagy építkezésekkor az ott használatos palló alkalmazása, hogy biztonságos helyre tudjuk vinni az illetőt. Nyaki résznél a gerincrögzítés manuális kivitelezése rendkívül fontos a mentők megérkezéséig.

 

 

c.) MEDENCE-ÉS COMBCSONT TÖRÉS

A medencetörés esetén a medencén belül elhelyezkedő szervek is sérülhetnek, amely több mint 2.5 liter feletti szöveti vérzést eredményezhet. Emiatt a belső vérzés miatt a beteg sokkot kaphat.

A combcsont a test csontozatának legerősebb csontja, amely kizárólag nagy erő hatására képes csak eltörni. Törése jelentős szervközi vérzéssel, esetlegesen a törött részen a csont megrövidülésével jár. Gyakori változata az elesésekből származó combnyaktörés.

Mindkét törésfajta esetén tilos a talált helyzetből elmozdítani a sérültet a további károsodások megelőzése érdekében. Szükség szerint betakarhatjuk vagy kortyonként vizet itathatunk vele.