Vérzések típusai és ellátásuk

Mielőtt felosztjuk a vérzéseket több szempont szerint, nem árt tisztázni, mi is az a vérzés. A vérzés fogalommeghatározása szerint nem más, mint a vér érrendszerből történő kilépése. Ami azt jelenti, hogy az ér folytonossága valami oknál fogva az adott területen megszakad, s így a benne folyó plazma kijut onnan. A vérzéseket több szempont szerint lehet csoportosítani:

 

I.) ÉRTÍPUS SZERINT

  • Hajszáleres/Capillaris-os vérzés
  • Gyűjtőeres/Artériás vérzés
  • Ütőeres/Vénás vérzés

 

 

II.) VÉRZÉS INTENZITÁSA (ERŐSSÉGE) SZERINT

  • gyenge vérzés: Ha a vér folyási intenzitása viszonylag kicsi, akkor beszélünk gyenge vérzésről. ilyen típusú pl. a kapillárisos vérzés
  • erős vérzés: Ha a vérzés intenzitása nagy, akkor erős vérzésről beszélünk. ilyen pl. az artériás vérzés

 

 

III.) VÉRZÉS HELYE SZERINT

  • külső vérzés: akkor beszélünk külső vérzésről, ha a vérzés a testet elhagyja. pl. horzsolás esetén.
  • belső vérzés: akkor beszélünk belső vérzésről, ha a vér a testen belül marad pl. léprepedés esetén.

 

 

ÉRTÍPUSOK SZERINTI JELLEMZÉSEK ÉS NEKIK MEGFELELŐ ELLÁTÁSI MÓD

 

 

a.) Hajszáleres vérzés

A hajszáleres vérzés esetén a vér gyöngyözve, néha apró cseppekben szivárog a sérült felületen. Intenzitása gyenge, színe világos piros. Tipikusan a horzsolások esetében fordul elő. Hajszáleres vérzésnél steril fedőkötés alkalmazása fontos, miután alaposan, sugár irányban, a seb belsejétől kifele haladva kitisztítottuk, fertőtlenítettük az adott felületet.

 

 

b.) Artériás vérzés

Az érből kilépő vér nagy nyomáson, a szív működésével megegyező ritmusban spriccel az aktuális érből. Intenzitása nagy, ezért ez a típus az erős vérzések kategóriájába tartozó vérzésfajta. Színe élénkpiros.

 

 

 

c.) Vénás vérzés

A vénás vérzésnél a vér egyenletes ütemben szivárog a sérült ér falából, viszont vérzésének intenzitását a sérült ér nagysága nagyban befolyásolja. Színe sötétpiros.

 

 

A vénás-és artériás vérzés esetén a sérült résznél fontos odanyomni a csonthoz az eret, hogy ne folyjon le a sérült a véréről, illetve sürgősen mentőt kell hívni hozzá. Továbbá eltávolítandó minden szoros kiegészítő, ruhadarab, lábbeli is. A két típusnál steril nyomó kötést helyezünk a sérült felületre, majd, ha átvérzett a kötés, újabb réteg kötéssel kötjük át a segítség megérkezéséig.

 

 

 

A FEDŐ-ÉS NYOMÓKÖTÉS KIVITELEZÉSE

 

I.) STERIL FEDŐKÖTÉS

 

Sérülések kötözése

 

A steril fedőkötés kivitelezéséhez egy sebfedő mull-lapra és egy mullpólyára van szükség. Fertőtlenítést követően az alábbi lépéseket tartsuk szem előtt!:

1. Fertőtlenítést követően a sebre helyezzünk megfelelő méretű, steril sebfedőt.
2. A rögzítést végtag esetén a testrész vékonyabb felénél kezdjük, három, egymást fedő pólyamenettel. A menetek a végtag felszínének belső oldalától kifelé haladjanak!
3. Ezt követően úgy haladjunk, hogy az új pólyamenet az előző menet kb. 2/3-át fedje.
4. A kötés végén ismét, három, egymást fedő pólyatekercset készítsünk.

5. A kötés rögzíthető ragtapasszal, biztosítótűvel vagy pólyarögzítő kapoccsal.

6. A kötést mindig ellenőrizzük, nem lett-e szoros! Ez úgy ellenőrizhető a végtagi sérülés esetén, hogy az aktuális testrész ujjkörmét megnyomjuk, mely ennek hatására kifehéredik. Ha jól csináltuk a kötözést, az érintett körömágy visszavált rózsaszínre, ezzel jelezve, hogy a keringés megfelelő.

 

 

 

II.) STERIL NYOMÓKÖTÉS

 

O K T A T Ó A N Y A G | maedgame

A nyomókötés kivitelezésére szükségünk van: egy steril sebfedőre (nyomópárna) vagy nagyobb vérzések esetén tamponra, mullpólya-tekercsre (vagy bucira), mullpólyára.

1. Lehetőség szerint itt is alkalmazzon fertőtlenítőszert.
2. A sebre helyezzen lehetőleg steril sebfedőt, nagyobb vérzések esetén indokolt lehet a tamponálás.
3. A sebfedőt kezdje el pólyamenetekkel rögzíteni (akár egymást fedő menetekkel).
4. A sérülés fölé érve a sebfedőre egy másik, feltekert pólyatekercset helyezzen (nyomópárna).
5. A rögzítőpólyát nyolcas alakban vezesse úgy, hogy az egyes pólyamenetek a nyomópárnán keresztezzék egymást.
Kerülendő a rögzítőpólya megtekerése (korábbi iránymutatás).
6. A kötés rögzíthető ragtapasszal, biztosítótűvel vagy pólyarögzítő kapoccsal.

7. Nagyon fontos ellenőrizni itt is, mint a fedőkötésnél, hogy nem lett-e túl szoros a végeredmény.

Ahogyan a vérzések ellátásánál szót ejtettem róla, az átvérzett nyomókötést leszedni nem szabad, ehelyett újabb kötést kell készíteni a meglévő kötözésre. Tipikusan nagy intenzitású vérzések esetén alkalmazandó technika.

 

 

FONTOS! Mivel sokszor olyan egyének próbálnak nyomókötést készíteni, akik elsősegélynyújtás szempontjából mondhatni, laikusok, előfordulhat, hogy nem megfelelő erősségű a kötés kivitelezése. Ilyenkor javasolt leszedni a felrakott első kötözést, és a vérző testrészt újra kötni.