• Rengeteg új dal a csatornán
  • Csatorna-átalakulás és dalcsokor
  • Szemhéjpúder paletta-szemle – Elképesztő Rival-dobás a piacon
  • Filmszemle 2021 – Olaf karácsonyi kalandja
  • Megkésett HAUL – Gagyi termékek a jók között





  • Az oldalon szereplő összes cikk, tanulmány a szerkesztő saját gyűjtésén alapszik, így engedély nélküli felhasználása oldaladon bármilyen formában tilos! Ha megtetszik bármely tartalom, előzetes chates kérés útján elvihető, de arrakérlek, írd ki a forrást! Köszönettel: Nyx Angel
    Halloween

    A nagyobb ünnepek között Halloween talán az egyetlen, mely valóban kakukktojásnak számít, hiszen valójában nem is magyar, de még eredete szerint egyáltalán semmi köze sincs az amerikai beöltözős, cukorka kunyerálós bohóckodáshoz. A szó a hālig szó főnévi formájából, a hallow-ból származik, melynek jelentése szent ember.

    Valójában a rómaiak által került a brit szigetcsoportra, mikor elfoglalták a szigetvilág nagy részét. A babona szerint úgy hírlett, hogy a holtak lelkei ekkor vándorolnak a túlvilágra, megzavarása ezzel az élők nyugalmát. Halloween eredetileg egy kelta találmány, melyet az ősi ír szokásokból vettek át először az angolszász országokban ünnepként. A Mindenszentek napját megelőző, október 31-i napon “ünneplik”.

    Az ünnep az 1840-es években került át Észak-Amerikába, mikor is az elszegényedett ír bevándorlók magukkal vitték népszokásaikat a kontinensre. Természetesen ezt követően több mediterráneumi kultúra is elvegyült a samahin és ősi halálkultusszal egybeolvadva ebben környezetben, emiatt pogány ünneppé nőtte ki magát.

    Később ezek a szokások átterjedtek Közép-Európa keleti régióiba, különösen Magyarországra a kultusznak számító vicsorgó töklámpás jelképével, mely valószínűleg a kelta, hasonló módon vicsorgóra faragott ún. karórépából alakult át mai klasszikus formájába. A Halloween egy játékos, bulizós ünneppé nőtte ki magát, ugyanakkor fontos misztikus jelensége a boszorkányság, különböző rémségek és halott lelkek előjövetele, ugyanis ezeket a legtöbb ember számára felettébb félelmetes babona-jelenségeket imádják, istenítik. Ezek a  jelenségek azonban a kelta misztikumból átemelt részegységek, melyek napjainkban egyre inkább elvegyülnek keresztény jelképekkel is.

    Ugyanakkor fontos érdekesség, hogy október 31-én ér véget a kelta naptár szerint az általuk megnevezett óév, és elkezdődik az újév; ebből kifolyólag a neopogányok a samahin ünnepét tartják felettébb fontosnak saját részükről.

    Több ünnepből tevődik össze:

     

    • Pomona: római eredetű ünnep, mely a gyümölcsfák és kertek istennőjének ünnepe
    • Lemuralia: ördög-és holt lelkektől való megtisztítása ünnepe volt, mely azt jelentette, hogy a rossz lelkeket saját házaikból kiűzték a rómaiak. Ekkor a Vesta-szüzek a zelső búzakalászból szent, sós süteményt készítettek.
    • Parentalia: holtak tiszteletének napja
    • Samahin: október 31., kelta óév vége illetve újév kezdete, egyben a kelta napisten tiszteletére kitalált ünnep

     

    Druida gondolatok az ünneppel kapcsolatban:

     

    A druida népcsoport szerint a gonosz szellemek október 31-én látogattak fel az alvilágból, megzavarva az élők nyugalmát, ugyanakkor az abban az évben elhunytakéi pedig akkor vándoroltak át a másvilágra.

     

    Keresztény szemlélet Halloweennel kapcsolatban

     

    Keresztény körökben rengeteg támadás és kritika érte az ünnepet már csak azért is, mert a teológiai felfogásokkal ellentétes a kultuszvilága. Másrészről a középkori teológushallgatók ezen a napon szenteknek öltöztek, sőt Szent Patrik tevékenykedésének köszönhetően elterjedt Írország észak részén a kelta kereszténység vallási egysége. Ráadásul az ősi druida szemlélet egészen 1542-ig fő szempontot képezett az írek körében, amikor is a britek elfoglalták a szigetcsoportot. Emiatt a kereszténységi vonal miatt alakult ki az a szemlélet, mely szerint Halloween keresztény jelképegységeket is magába foglal.