Húsvét

Az egyetemes egyház egyik legjelentősebb ünnepe a Húsvét, mely mozgóünnepként került a kalendáriumokba – hozzá hasonlóan még mozgóünnep: Pünkösd, Úrnapja és Áldozócsütörtök – és  Jézus Krisztus feltámadásának ünnepe is egyben, aki az Apostoli hitvallás szerinti Hiszekegy (Credo (lat.) – szerk.) szövege alapján (Nagyszombat estéjén – szerk.) “harmadnapon feltámadt a halottak közül“. A római katolikus egyházban a szigorú böjtölés (hústilalom) is ekkor ér véget, ugyanis, amint az ünnep neve is mutatja, húsvét -vagyis az az időszak amikor a 40 napos böjt letelte után először vesz magához húst a keresztény ember.
A magyar húsvét ünnepének azonban sokak szerint megfeleltethető a zsidó hagyományú pészah, az egyiptomi fogságból való kiszabadulás ünnepe, és egyben a héber neve is innen ered, melynek magyar jelentése kikerülés, elkerülés. De a Húsvét szó szó szerinti fordításban a német Ostern és az angol Easter szavakból is eredeztethető. Ugyanakkor egybeesik a tavasz napéjegyenlőség termékenységi ünnepeivel is, melyeknek alapeleme a feltámadás, újjászületés.