Koronavírus

Képtalálat a következőre: „coronavirus”

A KORONAVÍRUS SEJTFELÉPÍTÉSE

 

A Koronavírus a Coronaviridae vírusnemzetségbe tartozó vírusfaj, mely elnevezését elektronmikroszkópos képe alapján kapta. A vírus fehérjesejtjei ugyanis tüskékként türemkednek ki a vírusfelszínből oly módon, mintha a Nap sugarai lennének. A Baltimore-féle skálán történt besorolása szerint a IV. alcsoportba tartozik, pozitív genommal és helikális kapsziddal. Genomja mérete 24-30 ezer bázis közötti mennyiséget számlál, ezért a legnagyobb RNS-vírusnak számít. Vírusgömbje kb. 130 nm, de nem kizárt az ennél nagyobb átmérő sem. Felszínét jellegzetes, nagy fehérjetüskék borítják, melyekkel a gazdasejthez kapcsolódik. Ezért a kapcsolódásért az S-protein felel. Genomjának háromnegyed részét a nagy számú bázistartományban az RNS-t másoló replikáz enzim teszi ki, mely a gazdasejt lipidállományához kapcsolódva számtalan példányban lemásolja a vírust. Egyébiránt, ahogy a Koronavírus behatol a gazdaszervezetbe, kapszaidja felbomlik, genomja pedig a cytoplasmába érve közvetlenül a rhybosomához kapcsolódik, és így aktiválja önmagát. A vírus-tüskét attól függően alkotják glikoprotein-fehérjék, hogy milyen gazdaszervezetet képes megfertőzni a vírus.

 

VIROLÓGIAI ALAPOK A KORONAVÍRUSRÓL

Eredetileg madarakat, emlősöket fertőz meg többnyire, de a mutálódásnak köszönhetően súlyos egészségkárosodást képesek okozni emlősökben és emberi szervezetben is. A Koronavírust először 1960-ban tenyésztették ki egy megfázástól szenvedő beteg orrüregéből, majd a felfedezést követően két alfaját különböztették meg 229 E és OC43 elnevezéssel.
A Koronavírus elsősorban a madarak és emlősök felső légutait, bélrendszerét támadja és fertőzi meg. Az embert 6 alfajuk képes megbetegíteni, ezek közül a leghírhedtebb a SARS és SARS-CoV vírus. A vírus annyira egyedi fajta, hogy nemcsak a felső légutakban, hanem a bélrendszerben is képes károkat okozni elszaporodásával. A rhinovírussal ellentétben azonban kitenyésztése nagyon körülményes.
A vírus a téli-kora tavaszi időszakban támad, és legtöbbször náthát és tüdőgyulladást okoz, az utóbbi esetben virális és bakteriális fertőzésként lép fel a gazdaszervezetben.

 

Állatokat fertőző CoV és tényezői

  • Kutya-koronavírus: felső légutakat és bélrendszert fertőzi meg
  • Macska-koronavírus: csak mutálódott változata képes fertőző emésztőrendszeri problémákat okozni, ezek között pl. peritonitis (hashártya-gyulladás)
  • MHV vagy Egér Hepatitis-vírus: magas számú elhalálozással jár, de csak laboratóriumi környezetben tartott állatok esetén
  • Fertőző Gastroenteritis-vírus: másik neve Marha-koronavírus, borjak hasmenését okozza
  • Görény-koronavírus
  • Járványos sertés hasmenés-vírus: jelentős malacpusztulással járó vírus, mely miatt az USA területén 2014-ban 4,2%-kal kevesebb a disznóhústermelés száma

 

A SARS-CoV bemutatkozik – avagy az embert fertőzni képes Koronavírus nyomában

A SARS-CoV vagy röviden mozaikszóval írva SARS az embert megfertőzni képes Koronavírusok egyik fajtája. 2002-2003 közötti időszakban 774 ember halálát okozta, ami a Föld népességének 9,6%-át jelenti. 2003 elején a kínai Kuangtung városából indult, majd a világ 37 országában csakhamar elterjedt.
A vírus Súlyos Akut Légzőszervi Szindróma-t okozhat, mely más néven A-típusos tüdőgyulladásként ismert. Lappangási ideje 2-10 nap. Gyakoriak az általa okozott súlyos megbetegedések, viszont kezdeti tüneteik megegyeznek az influenza általános tüneteivel:

 

  1. száraz köhögés, melyet később hurutos köhögés vált fel
  2. tüdőgyulladás
  3. izomfájdalom
  4. fejfájás
  5. láz

 

Ezeket a tüneteket dyspnoe (nehézlégzés) és fullasztó köhögés kíséri, végül tüdőgyulladásba csap át. A másik legfontosabb dolog a betegség kapcsán, mivel, – ahogy a cikk elején megírtam – egyenest a rhyboszóma-állományhoz tapad fehérjéivel, így képes a limphocyta (falósejt)-állományt is jelentősen lecsökkenteni. A 2003-as adatok alapján a SARS által okozott betegségben a betegek közül az 50 éven felüli korosztálynak a fele, míg a huszonéves fiataloknak szerencsére mindössze a 9%-a hunyt el.

 

 

SARS-COV-2 – AVAGY A COVID-19-RŐL RÖVIDEN

 

A SARS Koronavírus 2, avagy a 2020 januárjának elején COVID-19 névre keresztelt Koronavírus egy humán fertőzöttséget okozó, rendkívül patogén vírusfaj, mely 2019 decemberében tört ki a kínai Wuhan városában. Maga, a vírus egy pozitív szálú RNS-vírus, melyet genom szekvenálás által mutattak ki egy helyi laboratóriumban. Kutatók szerint azonban nagy valószínűséggel nem a Coronaviridae családba tartozó faj, mivel egy teljesen ismeretlen, új keletű vírussal állunk szemben. Erre kiváló érv az, hogy a CoV egy szubmikroszkopikus biológiai organizmus, mely nem sejtes felépítésű, ergo  a gazdatest sejtjeihez kapcsolódva egyfajta parazitaként él. Ebből kifolyólag is látszik, hogy úgy néz ki, valóban egy ezelőtt még ismeretlen vírusról van szó “személyében”.

 

TOVÁBBI ISMERTETŐKET AZ ALÁBBI LINKEKRE KATTINTVA OLVASHATSZ COVID-TÉMÁBAN.: