Decubitus és stádiumai

Mielőtt megismerkedünk a felfekvéssel, vagy latin nevén a decubitus-szal, kicsit beszélgessünk, az ezzel a betegséggel összefüggő immobilizációs szindrómáról! A kifejezés két szó összetételéből, az immobilizáció, mint mozgáshiány és syndroma, mint tünetegyüttes szavakból származik. Ebből kikövetkeztetve maga a konkrét betegségsorozat azért alakul ki, mert a beteg tartósan ágyhoz kötve tölti napjait, és ezért fellép egy bizonyos fokú mozgáskiesés. Ennek következtében az egész testre ható tünetcsoportok alakulnak ki, melyek végső soron a szervekre is áttevődnek.

Nekünk ez esetben a test külső fedőrétegének, a bőrnek az elváltozásait kell figyelembe vennünk, ha felfekvésről beszélünk. De mi az a decubitus?

 

A decubitus vagy felfekvés a bőr és bőr alatti kötőszövetek lokális sérülése, melyet a testre ható nyomó-és nyíróerő valamint a súrlódás okoz a nyomási pontokon.

 

Ez mit jelent? A decubitusnál fontos leszögeznünk, hogy az emberi testen több olyan felszín van, melyeken rizikótényezőként kialakulhat. Ilyen részek:

 

 

  • tarkó,
  • hát,
  • könyök,
  • medencecsonti terület,
  • keresztcsonti tájék,
  • tompor,
  • combok környéke,
  • sarok,
  • bokák,
  • ha az egyén hason fekszik, a has tájéka szintén kockázatos terület

 

 

Ahhoz, hogy azonban a felfekvést a ránk osztott tudásunknak megfelelően el tudjuk látni, a legfontosabb, hogy felismerjük magát, a problémát! Ennek megfelelően azonban ismernünk kell a szakaszait, és azt, meddig mehet el pl. egy szociális gondozó az ellátás területén. A decubitusnak négy szakasza ismert, amelyek közül a súlyosabb stádiumok ellátása már szakápolói-szakorvosi feladat pl. a IV. fokozat esetén sebészi beavatkozás indokolt, mivel annyira nagy a kiterjedése, hogy azt ki kell metszeni a minél alaposabb tisztulás érdekében.

 

 

 

A NYOMÁSI FEKÉLY SZAKASZAI ÉS ELLÁTÁSUK

A szakaszok a következő elnevezéseket kapták:

  • bőrpír
  • hámhiány
  • szövetelhalás
  • szövethiány

A NYOMÁSI FEKÉLY STÁDIUMAI KÉPEKKEL ILLUSZTRÁLVA

 

 

1.BŐRPÍR (I. STÁDIUM)

 

A felfekvés kialakulásakor még csak a bőr felső, felhám rétege érintett. Nyomás hatására kifehéredő, de piros bőrfelület jellemzi. A beteg fájdalomra panaszkodik, azonban ez a szakasz, mivel kialakulhatnak bőrkeményedések, sok esetben inkább felületi horzsolásnak tűnik. Már ebben a szakaszban megjelenik a vizenyő, az érintett terület pedig meleg tapintatú.

Ellátása: Fontos a további fokozatok kialakulásának megakadályozása érdekében, hogy a bőrt tehermentesítsük, már ekkor indokolt a nyomási pontok alá pl. sarokgyűrűt, nyakszirt esetén hengerpárnát rakni. Bőrvédelem szempontjából fontos, hogy gyógyhatású készítménnyel kenjük az adott felületet.

 

 

 

2. HÁMHIÁNY (II. STÁDIUM)

 

Hámhiány esetén már a bőr felhám és irha rétege is egyaránt károsodott, továbbá ide tartozik a bőr alatti szöveteket érintő fekélyes hólyagok kialakulása is. A beteg erős fájdalomra panaszkodik, mivel az adott ponton leválik a felhám rétege, és alatta látszódik a zsírszövet. A kialakult bullák, hólyagok már tartalmaznak folyadékot. Ez esetben a bőrfelület márványozott színű lehet.

Ellátása: Mindenek előtt a sebet orvosnak meg kell mutatni, aki elrendeli az annak megfelelő ellátási módot. Jótékony hatással lehet erre a szakaszra a 0.9 %-os sóoldat. Fertőtlenítő sebtisztítást követően az orvos előírásának megfelelő bőrvédelmi eljárást alkalmazzuk pl. hámosító kenőcs, fertőtlenítő vagy sebgyógyító hatású krémek.

 

 

 

3. SZÖVETELHALÁS (III. STÁDIUM)

 

A szövetelhalásnál már nemcsak bőr felhám-és irharétege károsodik, hanem a mélyebben fekvő szövetei is. Mivel az imént említett részek elhalnak, nem érez fájdalmat a beteg. Megjelenik az üszkösödés, ugyanis az elfertőződés veszélye már magas. Az üszkösödésnek két formája ismert:

 

 

Száraz üszkösödés: A száraz üszök esetén a bőr kékes-lilás, feketés, vagy barnás elszíneződésű, a felfekvés területén gyűrődött a felülete. A hámhiány miatt az a terület, ahol az üszkösödés megjelenik, érzéketlen, hideg tapintatú.

Nedves üszkösödés: A nedves üszöknél a bőr nedves, mivel a felszakadó hólyagokból bűzös váladék szivárog.

 

 

A nyomási fekély harmadik stádiuma a klasszikus értelemben vett decubitus.

 

Ellátása megegyezik a második stádiuméval.

 

 

 

 

4. SZÖVETHIÁNY (IV. STÁDIUM)

 

Szövethiány esetén már a decubitus a csontszövetekre, izmokra és inakra is lokálisan átterjed, mivel ez a seb lehet csontig tátongó is. Nagy mennyiségű bűzös váladék jellemzi az állapotot. Mivel a seb mély, és tátongó, ezért magas a fertőzésveszély, ugyanakkor, ha elfertőződik, felülfertőződés alakulhat ki. A tátongó sebfelület miatt kórokozók léphetnek a véráramba, ami miatt vérmérgezés alakulhat ki. A beteg a megfelelő ellátás hiányában meghalhat.

Ellátás: Mivel bőségesen váladékozó sebről van szó, annak érdekében, hogy a váladék ki tudjon ürülni, sebészeti beavatkozás végzése indokolt. Emellett a sóoldat alkalmazása is jó hatással lehet a felfekvés tisztítása esetén, majd intelligens kötszer alkalmazása, mely a sebbe helyezve összeszedi az ürülő váladékot.

 

 

 

A FELFEKVÉS MEGELŐZÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI

 

A nyomási fekély megelőzésénél fokozott figyelmet kell fektetni első sorban az ágynemű tisztaságára, gyűrődésmentességére, továbbá arra, hogy a gondozott vagy beteg ágyában ne legyenek szanaszét elszórt tárgyak pl. szemüveg, műfogsor. Az ágynemű tisztaságánál kiemelten fontos, hogy ne legyen a lepedő vizes, morzsás vagy ne maradjon az ágyban ételmaradék pl. elszórtan kifli, zsemle vagy kenyérdarabok.

Kiemelten szükséges az is, hogyha ágyban fekvő súlyos beteg vagy gondozott egyénről van szó, legalább kétóránként forgatva legyen, hogy idejében megelőzhessük a nyomási fekély kialakulását.