Helfer-szindróma

A Helfer-szindróma kéz a kézben jár a Burnout-szindrómával, mivel hajlamosító tényező az utóbbi betegség meglétére. Első sorban a szociális szférában dolgozókat érintő probléma, melynek fő momentuma az, hogy a beteg a saját ingatag pszichés állapotát kihasználva igyekszik segíteni másokon. Ennek azonban a végeredménye nem épp a segítés, hanem az esetleges gyógyulás visszamarasztalása lesz, ha a gyógyulásra váró beteget tekintjük, ha pedig a szakembert, akkor a saját magánéletét, problémáit ez által igyekszik elfedni. Gyakori önsértő magatartás lehet itt a droghasználat, alkoholizmus és öngyilkosság.

 

 

HELFER-SZINDRÓMÁS SEGÍTŐRŐL

MELYEK A SZINDRÓMA KIALAKULÁSÁT LEGINKÁBB ELŐSEGÍTŐ OKOK?

 

Az a segítő, aki Helfer-ben szenved valójában a spontán feltörő félelemérzettől tartva, saját érzéseit, érzelmeit elnyomva próbál másokon segíteni, miközben saját értékrendjét felborítja. Egyfajta makacs ellenállás alakul ki benne, hiszen képtelen elfogadni, hogy beteg, és szaksegítségre van szüksége. Az általa gondozott, segített személy esetén visszafejlődés tapasztalható az annál eddig elért esetleges gyógyulási folyamatokban.

A Helfer-es segítő önértékelése meglehetősen csorba, alacsony, ezért mások visszajelzéseitől teszi függővé munkamilyenségét. Magánéletében kerüli az egyenrangú kapcsolatokat másokkal, vágyait indirekt módon közli.

A szindrómát elszenvedő betegek esetén megfigyelték a kutatók, hogy nagyobb részt a gyermekkorban elszenvedett elégtelen nevelési módok, a szülők által nem értékelt eredmények, egyéb rossz tapasztalatok játszanak közre a kialakulásban.

 

 

A HELFER-SZINDRÓMA TÍPUSAI

 

Mint a Burnout-szindrómánál, itt is találkozhatunk tipológiákkal, melyeket el tudunk határolni egymástól. Ezekből négy fajtát különböztetünk meg.

 

A FOGLALKOZÁS ÁLDOZATA

 

HASÍTÁS

 

PERFEKCIONISTA TÍPUS

 

A KALÓZ TÍPUS

 

 

I.) A FOGLALKOZÁS ÁLDOZATA

Az első szakasz első sorban az egyházi személyeket érinti, ezeken belül is főként az apácákra érvényes attitűd, de lelkészeknél is előfordulhat. Ennek a fázisnak a lényege az, hogy saját magánéletét kizárva segít ott, ahol tud másokon, mindezt szabadidejében is végezve. Ezen a ponton az adott segítő magánéleti mivolta teljesen elsorvad.

 

 

II.) HASÍTÁS

Az ebben a szakaszban lévő egyének éles határokat húznak a munka és magánélet közé. Határozott hivatástudat jellemzi őket, ám magánéletükben a sértett, esetlen kisgyerekként mutatkoznak.

 

 

III.) PERFEKCIONISTA TÍPUS

Ennél a szakasznál a túlzott megfelelési kényszer figyelhető meg, mivel a perfekcionizmusra törekszik ebben a fázisban a beteg. Minden téren igyekszik a maximumot nyújtani, a mércét emiatt túl magasra helyezi. Ezen a ponton, ha nem vigyáz, áteshet a ló másik oldalára, hiszen a Burnout-szindróma kialakulását elősegítheti attitűdjével, túlhajszolt életvitelével. Sajnos gyakran megissza levét magánélete is, hiszen családjától is a tökéletességet követeli meg. A beteg a munkavégzés során adódó esetleges kudarcokat nehezen viseli, emiatt is hajt a tökéletességre.

 

 

VI.) KALÓZ-TÍPUS

Az ebben a tipológiában szenvedő beteg a saját gyengeségeit, foglalkozását kihasználva igyekszik gazdagabbá tenni elszegényedett intim szféráját. Az általa segített személyekből könnyen barát, esetlegesen szexpartner válhat.

 

 

A HELFER-SZINDRÓMA KEZELÉSE

 

A Helfer-szindróma a Kiégéshez hasonlóan pszichoterápiát igénylő betegség. Sok esetben segíthet a szupervízió, viszont nagyobb hangsúlyt kap az imént említett pszichoterápia és ehhez kapcsolván a személyiségfejlesztő tréningek. Ezeknek célja, hogy a beteget önállóságra, stabil személyiség kialakítására és független felnőtt élet megélésére ösztönözzék. Ha valaki szociális segítőként, esetleg lelki vezetőként kerül eme ördögi körbe, és sikerül kijutnia a terápia segítségével ebből, ismét teljes értékű, jó segítővé válhat.