Valójában az alábbiakban boncolgatni kívánt légzésminták nem betegségek, de sajnos a betegségek kórtani állapotát kísérik. Mielőtt belemennék a légzésmintákba, rakjuk helyre, hogy mi is a légzés!

A LÉGZÉSRŐL RÖVIDEN

A légzés röviden fogalmazva gázcserét jelent. Ez a folyamat bővebben azt a ciklust takarja egyrészt, amikor Oxigént juttatunk a szervezetünkbe a levegő belégzésével, és az elhasználódott levegőt, a Szén-dioxidot pedig kilélegezzük. Átlagosan 500 ml levegő áramlik be egy légzés során a tüdőbe, mely a következőképp oszlik meg a légzés során:

• 200 ml szén-dioxid
• 250 ml oxigén

Az azonban nagyon fontos, hogy kilégzéskor nem az összes levegőt használjuk fel, csak egy jelentősebb részét. Ezen kívül élettanilag két részre osztható a légzési folyamat, mely áll a külső-és belső légzésből. A külső légzés a funkcionális gázcserét, míg a belső a sejtek közötti légző szerepet jelenti. Átlagosan a normális légvételek száma 14-16/perc, amely kóros esetben 5-tel növekszik. Tipikus kóros ráhatása a lázas állapotnak van.

KÓROS LÉGZÉSMINTÁK – AVAGY MIRŐL ÁRULKODIK A RENDELLENES LÉGZÉSMÉLYSÉG?

Mielőtt belemélyednénk a kóros légzésmintákba, egy dolgot máris le kell szögeznünk már a legelején, ugyanis ezek a minták voltaképp a légzés megfigyelésének egyik fő alappillérét, a mélységét mutatják meg nekünk.

Alap esetben a légzés szabályos időközönként azonos ritmusú és időtartamú légzéssorozatok összessége, percenként 12-16 légvétellel egybekötve. Kóros esetben azonban különböző rendellenességek okozhatnak kilengéseket a légzésgörbén. Lássuk, melyek ezek:

• CHEYNE-STOKES LÉGZÉS

Az orvosi gyakorlat akkor beszél Cheyne-Stokes légzésről, ha a betegnél észlelt betegség pl. súlyos, pangásos szívbetegség. Ennél a görbénél megfigyelhető, hogy néhány másodpercig tartó légzésszünetet egy felületes, mély légzéssorozat követ, mely újabb légzésszünetbe megy át.

• BIOT-FÉLE LÉGZÉS

A Biot-féle légzés esetén 5-10 sec időtartamú légzésszünetet egy erőteljes, mély légzéssorozat követ, majd ismét légzésszünet figyelhető meg. Ez a légzésminta gyakori a stroke vagy tramutatikus problémák esetén. Sokan a Biot-légzést a Cheyne-Stokes kapujának is nevezik.

• TERMINÁLIS LÉGZÉS

A terminális légzés esetén a légvételek száma egyre gyérül, felületessé válik, hangja pedig hörgővé válik. Ezt a jelenséget az agy oxigénellátásának elégtelensége vált ki. Ez a légzésminta a haldokláskor gyakori.

• KUSSMAUL LÉGZÉS

A Kussmaul légzés hátterében anyagcsereproblémák állnak. Oka a következő: a vér savas kémhatásúvá válik, mely acidosist vált ki, és emiatt a betegnél rendellenesen mély, szapora ki-és belégzések sorozata követi egymást. Tipikus tünete a diabetes mellitusnak (cukorbetegség).