Vízkereszt

e=”text-align: justify;”>
Vízkereszt napja általában január 6-ra esik, mikor is a hagyomány szerint a napkeleti bölcsek – név szerint Gáspár, Menyhért és Boldizsár – meglátogatták a kis Jézust Betlehemben. A keleti keresztény egyházak ezen a napon ünneplik Jézus Jordán folyóban való megkeresztelkedését, valamit a kánai menyegzőn véghez vitt csodáját is. Ekkor van a karácsonyi tizenketted (Karácsony tizenkettedik napja), a farsang kezdete. A katolikus egyházban ilyenkor Krisztus megkeresztelkedésének emlékére vizet szentelnek, amelyből a hívek hazavihetnek valamennyit.
Eredeti neve epifánia, mely a görög epiphaneia szóból ered, jelentése megjelenés. A magyar vízkereszt szó a víz megszenteléséből ered, ugyanekkor szentelnek tömjént és a házszentelő szokása is ebből fakad. Eredetileg ekkor ünnepelték a karácsonyt, – a görög katolikusok a mai napig ezen a napon karácsonyoznak – majd mellé vették Krisztus megkeresztelkedését, valamint az első csodatételét, mikor is a vizet borrá változtatta.
A Római Birodalom azonban Krisztus születését december 25-re emelte át, mivel december 24-25-én van a Mithrász-ünnepség.
Az ünnephez kapcsolódnak népszokások is:

    1. Az állatokat szenteltvízzel itatták meg, hogy a különböző betegségek, nyavalyák elkerüljék őket.
    2. Az emberek rontások ellen védekeztek a szenteltvízzel mégpedig úgy, hogy magukra locsolták.