Eltelt egy hónap

Eltelt egy hónap, mely csupa jót ígért,

Zengett egy dallam, mely szívemig elért.

Új reménnyel telve fogtam valami újba,

Csendben lépve a macskaköves útra.

 

Csendesen, hogy cipőm kopogása

ne legyen másnak zavarására.

Csendben, egy hang nélkül lépdeltem tova,

Hogy ne legyen más mögöttem

csak az utcák zaja.

 

Mélázó tekintettel lépem át az iskola küszöbét,

Félszegen új arcokra emelém két szemem tekintetét.

Cipőm sarka halk koppanást hallat,

Reám szegezik szemeiket az újdonsült osztálytársak.

 

Reám szegezik, s csodálkoznak,

Padjaikban ülve a tananyagon ábrándoznak.

Tananyagon ábrándoznak,

szorongva ülnek, s tanácskoznak.

 

Tanácskoznak a gondokról,

s szélfútta lombokról.

Tanácskoznak a tegnapról,

Álmokat szőnek a holnapról.

 

Eltelt egy hónap, melynek dallama

szürke porfelhőként elszállt vala.

Elfújta a hideg őszi szél,

mely e pillanatra nékem már semmi jót nem ígér.