• Csatorna-átalakulás és dalcsokor
  • Szemhéjpúder paletta-szemle – Elképesztő Rival-dobás a piacon
  • Filmszemle 2021 – Olaf karácsonyi kalandja
  • Megkésett HAUL – Gagyi termékek a jók között
  • Tavaszváró design Elsával




  • Az oldalon szereplő összes cikk, tanulmány a szerkesztő saját gyűjtésén alapszik, így engedély nélküli felhasználása oldaladon bármilyen formában tilos! Ha megtetszik bármely tartalom, előzetes chates kérés útján elvihető, de arrakérlek, írd ki a forrást! Köszönettel: Nyx Angel
    Ősz

    Ködbe burkolózik apránként a táj,
    Elhullatja levelét a recsegő faág.
    Napnak fénye előtör a ködből, mint félénk gyermek,
    Dideregve pislákol már a kéklő felleg.

     

    Hatalmas felhőpamacsok úsznak által rajta,
    S, mintha megérezné a szél, lök vagy kettőt pluszba’.
    Süvítve tépi a levelet valamennyi gallyról,
    A fa fázó pillantással szabadul meg fénylő ruhájától.

     

    Vörös, sárga, zöld és rozsdabarna
    Lészen a természet,
    Az út porából a szél felkapá’ a színpompás leveleket.
    Elsöpré’, tova vivé’, oda, hol a domb magaslik,
    A zöldes fű közt lágy fuvallattal lassan megtelepszik.

     

    Köd oszladozik apránként a tájról,
    A nap fénye már itten nem pislákol.
    Eljő az éj, belepi a tájat,
    Nem rezgeti többé a szomorú faágat.

     

    Nem rezgeti, nem tépi a levélzetet,
    Az út porába igyekvő színes szőnyegeket.
    Csendes szellő oson át a tájon,
    Átfut a ködellő őszi világon.

     

    Mert ködbe burkolózik ismét a táj,
    Elhullatja levelét a recsegő faág.
    Színes levélhad hull a fák alá,
    Lágy takaróként belepve az út
    ködellő ösvényét s porát.